60 éves a magyarok egyik kedvenc autója

A Škoda Octavia a gyártás beindításának 60. évfordulóját ünnepli. Az első példányok 1959 januárjában gördültek le a Mlada Boleslav-i gyártósorokról.

Az Octavia név pont 60 évvel ezelőtt kezdte gazdagítani a Škoda kínálatát. Nem véletlen, hogy a nevet a latin „octavia” szóból vették, melynek jelentése a „nyolcadik”, minthogy az új jövevény a márka nyolcadik modellje volt a második világháborút követően, és ugyancsak a nyolcadik Škoda-típus volt a független felfüggesztéssel gyártott modellek között, amit az autógyár 1933-ban vezetett be.

Az első kétajtós modellje 1959 januárjában hagyta el a Mlada Boleslav-i gyárat, az első néhány hét során még az Š 440 és az Š 445 nevű elődökkel együtt. Az Octavia gépházfedele alatt négyhengeres, 1.1 literes, 40 LE teljesítményű motor volt, az autó hátsókerék-hajtással és négyfokozatú sebességváltóval működött. Csúcssebessége 110 km/óra volt, átlagos fogyasztása pedig 7,7 liter 100 kilométeren.

Az olyan műszaki újítások, mint elöl a csavarrugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagyfokú utazási kényelmet és könnyű vezethetőséget kínáltak, míg az aszimmetrikus fényszórók 1959-ben történt bevezetése tovább javította az aktív biztonságot. A Škoda 1959-ben az Octavia Superrel bemutatott egy jóval erősebb változatot, amiben 1.2 literes motor volt, 45 LE csúcsteljesítménnyel.

1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatkozott be a Touring Sport, amely 50 LE teljesítményű motorral büszkélkedhetett. A cseh gyártó ekkor kereste meg a Nemzetközi Automobil Szövetséget, hogy a TS-t homologizálja, így egyengetve az utat a 130 km/órás végsebességű modell előtt a motorsportban. A híres Monte Carló-i ralin saját osztályában 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban aratott győzelmeivel az Octavia mesterhármast ért el.

1960. szeptember 11-én a Škoda Brnóban mutatta be először a kombit vízszintesen két részben nyitható hátsó ajtóval, a csomagtartó mérete 690 liter volt, a rakodóhosszúság pedig közel 1 méter. A hátsó üléstámlák ledöntése után a csomagtér 1050 literig volt növelhető.

A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Super április 11-én gördült le a gyártósorról. Utódaként ezt követően jelent meg a teljesen új, önhordó karosszériával rendelkező farmotoros 1000/1100MB. Az utolsó Combi 1971. december 21-én hagyta el a Kvasiny üzem gyártósorát. 1959 és 1971 között összesen 360 000 Octaviát gyártottak, beleértve a több mint 54 000 kombi változatot.

Az Octavia jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandon gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a Trekkát a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki és a Super rövidített alaplemezére építették.

Az első korszerű Octavia megjelenésével a név az egész márka szinonimájává vált. 1992-ben, röviddel azt követően, hogy a Škoda csatlakozott a Volkswagen-csoporthoz, megkezdődött a munka egy teljesen új modell kifejlesztésén. A korszerű műszaki alapokon a vezető formatervező, Dirk van Braeckel és csapata egy összetéveszthetetlen formájú karosszériát alkotott. A széles hátsó ajtóval rendelkező szedán 1996. április 4-én debütált, és azonnal nemzetközi elismerésre tett szert magas színvonalú aktív és passzív biztonságával. A gépkocsinak előnyére vált az 528 litertől 1328 literig bővíthető csomagtartója is. A kombit, ami még tágasabb volt, 1998 márciusában adták hozzá a kínálathoz. Az első összkerékhajtású kivitelt 1999-ben mutatták be. Az Octavia első generációjából 970 000 szedánt és több mint 470 000 kombit gyártottak 2010 novemberéig.

A második generációt 2004 és 2013 között gyártották: ebből a változatból 1,6 millió szedán és 900 000 kombi került piacra. A második generáció számos műszaki újítással dicsekedhetett, beleértve a közvetlen befecskendezésű benzines motorokat és a DSG automata sebességváltót. Az Octavia harmadik nemzedékét 2012 novembere óta gyártják, és 2017 februárjában teljes mértékben felfrissítették. Eddig már több mint 2,5 milliót adtak el belőle.

1959 óta majdnem 6,5 milliót gyártottak a modellből. A Škoda Mlada Boleslav-i központi üzemén túl az Octavia különböző változatait Kínában, Indiában, Oroszországban, Kazahsztánban és Algériában is gyártják.

Forrás: https://www.vezess.hu