70 éve volt a német megszállás

Gnandt Zoltán történelemtanár a Szent István Kör szervezésében Magyarország német megszállásáról tartott előadást.

Magyarország német megszállásának 70. évfordulója kapcsán a Szent István Kör feladatához híven — mint a magyarság sorsát meghatározó történelmi fordulatok mindegyikét — ezt az eseményt is tudományos tárgyilagossággal mutatta be tegnap, az RMDSZ szatmárnémeti székházában. Gnandt Zoltán történelemtanár előadásában ismertette a március 19-i nap történetét, amikor a megszállás történt. Beszélt az előzményekről, hogy miért került sor a megszállásra, milyen tervei voltan Németországnak. Edmund Veesenmayer, a Harmadik Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja azt tanácsolta, hogy úgy kell Magyarországot megszállni, hogy Horthyt nem kell elmozdítani, hanem támogatóit, „a várbéli klikket” kell lekapcsolni róla, mert sok híve van és a hadsereg is rá hallgat. Március 18-án Horthyt Németországba kérették a honvédelmi és a külügyminiszterrel, 19-én, a megszállás napján Hitlerrel tárgyalt, aki közölte Horthyval, hogy a megszállás elkerülhetetlen. Horthy nem írta alá a támogató nyilatkozatot, haza akart utazni, de Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök meggyőzte, hogy folytassák a tárgyalást. Végül Horthy aláírta, hogy tudomásul veszi a német megszállást, de nem támogatja. A megszállás megtörtént, aminek az volt a következménye, hogy új magyar kormányt kellett kialakítani, a miniszterelnök pedig Sztójay Döme lett. Horthy a helyén maradt, de minden kulcspozícióban lévő emberét leváltották, helyükre németbarát személyeket neveztek ki. Letartóztatták Kállay Miklóst, mert ki akarta rángatni Magyarországot a háborúból. Ugyanezt tették Bajcsi-Zsilinszky Endrével és Bethlen Istvánnal is. Gnandt Zoltán a továbbiakban az 1944. október 15-i kiugrási kísérletről is beszélt, ami egyrészt annak volt a következménye, hogy augusztus 23-án Romániában államcsíny történt, a király letartóztatta Antonescut és a Szovjetunió oldalán harcolt tovább, vagyis német szövetségese ellen fordította a fegyverét. Ennek egyik következménye volt az, hogy a magyarok is elszánták magukat és 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó a koronatanácsban bejelentette, hogy Magyarország le fogja tenni a fegyvert, a rádióban beolvastak egy kiáltványt, de a kitörési kísérlet eredménytelenül végződött, mert a németek mindenről tudtak, egyeztettek Szálasi Ferenccel, hogy amennyiben Horthy megkísérli a kilépést a háborúból, azonnal letartóztatják, és Szálasi lesz a miniszterelnök. Horthy a déli órákban beolvasta a rádióban a kiáltványát, az emberek ünnepeltek, a nyilasok felfegyverkeztek, a németek elrabolták ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó kisebbik fiát, vele zsarolták Horthyt. Másnap kénytelen volt aláírni a lemondását, és kinevezte Szálasit miniszterelnöknek, aki teljesen más irányba terelte Magyarország sorsát.

Elek György