A 112-es segélyhívó szám napja
Február 11-e a 112-es egységes segélyhívó szám napja — azé a számé, amelyen baj esetén riasztjuk a mentőket, a tűzoltókat, a csendőrséget vagy a rendőrséget az Európai Unió minden tagországában, de nem csak. Szatmárban tavaly 137 744-szer tárcsázták.
Azt ma már mindenki, még az óvodások is tudják, hogy baj esetén a 112-t kell hívni — sőt, a modern mobiltelefonok esetében már elég csak a vészhívó gombot/ikont megérinteni, s a készülék alapbeállításának köszönhetően „tárcsázza” is a számot —, de azzal az európai állampolgároknak még mindig csupán az egynegyede van tisztában, hogy a 112-es hívószám az EU bármely országában díjmentesen tárcsázható sürgősségi esetben. Ezért a tagországokban rendszeresen tartanak tájékoztató kampányokat az iskolákban, közintézményekben, sőt, volt, ahol már flashmobot is szerveztek a 112 s általa közvetve az egymásra való odafigyelés és az egymásnak nyújtott segítség fontossága „érdekében” — ráadásul 2009 óta február 11-e a 112-es egységes segélyhívó szám európai napja. Magát a számot 1991-ben létesítették Európa-szerte, majd 2005-től Románia is beiktatta, 2008-tól pedig teljes mértékben lecserélte a sürgősségi számokat, egységesen fogadva a nap és az éjszaka bármely órájában a mentőknek, a tűzoltóknak, a csendőrségnek vagy a rendőrségnek szóló segélykérő hívásokat.
Véletlen hívásnál ne bontsuk a vonalat!
A hívásokat szakképzett ügyeleti stáb fogadja, és országtól függően a kezelő vagy átkapcsolja azokat a megfelelő segélyszolgálathoz, vagy közvetlenül ő foglalkozik a hívásokkal és közvetíti a kéréseket — Romániában tavaly a diszpécsereknek átlagosan 54,25 másodpercre volt szükségük a bejelentési helyzetfelméréshez, s hogy az érintett szervhez irányítsák a hívásokat, akiknek válasz- és reakcióideje nem haladja meg a 4,35 percet. Sajnos itthon még mindig rendkívül nagy a hamis riasztások és a telefonbetyárkodások száma: az összhívások szinte fele — tavaly 11 millió hívás futott be a 112-re, melyekből 5,4 millió minősült valóban segélykérésnek. A caracali gyilkosságokat követően nagyon sok feltűnési viszketegségben vagy épp valakin bosszút állni akaró tinilány riasztotta a hatóságokat a 112-n keresztül azzal, hogy elrabolták, fogva tartják őket; megszámlálhatatlanul sokan (részegek vagy olcsó poénkodók) akarnak taxit rendelni, van, aki dühlevezetésre használja az diszpécsereket, és szidja őket, mint a bokrot, vannak, akik zenével szórakoztatják őket, de rengetegszer megtörténik, hogy információkat kérnek különböző telefonszámokról, különböző intézményekkel vagy közszemélyekkel kérik a kapcsolatot, vagy épp (nem sürgősségi) orvosi tanácsot kérnek — és (bár úgy gondolnánk, benőtt már a társadalom feje lágya a sok felvilágosító kampány hatására), még mindig több százan minősítik vészhelyzetnek, és jelentik, hogy nincs főtt étel a hűtőben, elfogyott a sör vagy az üdítő. A hatóságok sajnos tehetetlenek a betyárkodások ellen (persze az utólag beazonosított telefonbetyárt igencsak borsosan megbüntetik), a 112 téves/véletlen hívásával kapcsolatban viszont hangsúlyozzák: ilyenkor ne bontsuk a vonalat (ugyanis a diszpécser feltételezheti, hogy valódi vészhelyzetet jelentene egy különböző okok miatt beszédre képtelen személy), hanem mondjuk meg, hogy tévesen/véletlenül hívtuk!
A mentősöknek március volt „forró”
Szatmár megyében tavaly összesen 137 744 alkalommal riasztották a 112-t, a hívások 49%-a (67 579) a nem sürgős, míg 70 165 riasztás a valóban vészhelyzet kategóriába tartozott — ez utóbbi kategóriában a legtöbben, 53 975-en a mentő/rohammentő segítségét kérték, s a legzsúfoltabb hónapnak március minősült a maga 5229, azaz napi 168 riasztásával; 17 468 riasztásnál a rendőrök, míg 10 789 riasztásnál a lánglovagok segítségére volt szükség (számukra a július-augusztus, valamint a december volt „forró” hónap a napi átlagos 35–37 riasztással), 2819 esetben pedig a csendőrség segített a bajba jutott segélykérőn.
Szabó Kinga Mária
