A biogazdálkodás századában vagyunk
Utoljára módositva: 2019-09-20 11:40:14

Napjaink varázsszava a „bio-”, „öko-” vagy „organikus”; aki csak teheti, igyekszik ilyen élelmiszereket vásárolni, elkerülendő, hogy újabb vegyszeradagok jussanak a szervezetébe „agyonmérgezett” világunkban — még akkor is, ha többet kell fizetnie értük.

A tegnapi Agrárakadémia előadásai azt járták körbe, pontosabban ismertették a gazdákkal és érdeklődőkkel, hogy mit is fed a biogazdálkodás, van-e létjogosultsága modern korunkban, milyen támogatási lehetőségek állnak annak a termelőnek a rendelkezésére, aki ebbe a fába vágja a fejszéjét, illetve hogyan tudnak a sertés- és marhatelepeken biomódszerrel harcolni a legyek ellen. Az Iparosotthon nagytermében egybegyűlteket elsőként Kovács Szabolcs, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület elnöke köszöntötte, hangsúlyozva: míg a XX. század a kemikália százada volt, a XXI. a bio- és ökogazdálkodás százada lesz, amelynek alapszava az egészség; az emberek, az állatok, a növények, zöldségek-gyümölcsök s végső soron az egész Föld egészsége. „Kezd egyre népszerűbbé válni a biogazdálkodás, de gyakorlati terepmunkánk során azt tapasztaltuk, hogy a gazdák nagyon kevés információval rendelkeznek, férnek hozzá arról, hogy milyen kritériumoknak is kell megfelelniük, ha ők is ökológiai gazdálkodást folytatnának, milyen kihasználható területalapú támogatási rendszer áll a rendelkezésükre, ezért a mai napon ízelítőt adunk azoknak, akik már ezzel foglalkoznak és azoknak is, akik fontolgatják a belekezdést” — fogalmazott az Agrárakadémiák ötletgazdája, Magyar Lóránd képviselő, köszönetet mondva a Partiumi Falugazdász Egyesület tagjainak az előadások megszervezéséért.

„Szívügyem a biogazdálkodás” — summázta rögtön a legelején Ladó Hunor székelyföldi falugazdász, röviden bemutatva az ökogazdálkodás történetét, amelynek gyökerei 1924-ig nyúlnak vissza. Pontosabban már ekkor jelezte dr. Rudolf Steiner antropozófus, hogy baj van, mivel már a világháború ideje alatt romlott a talaj s értelemszerűen a termékek minősége, s jelzése nyomán már 1930-ban létezett biogazdálkodás Nyugaton, de Kolozsvár környékén is. A biogazdálkodásra érvényes jogszabályok és meghatározások összefoglalására (amelyek világszerte ugyanazt jelentik és fedik le) viszont 1972-ig kellett várni — nem mellékesen e meghatározások alapján ma Európában 10,2 millió hektár viselheti a „minősített terület” besorolást (Romániában az össztermőterület alig 2,5%-a). „Egy-egy növényvédő szer alkalmazási élete rövid, pár év alatt rájönnek, hogy iszonyú egészségkárosító hatásai vannak, és gyorsan kivonják a forgalomból, de vannak olyan szerek is, amelyeket nincs mivel helyettesíteni, így kénytelen-kelletlen használják azokat, s valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy Európában kiemelten gyorsabban romlik a talaj, mint ahogy képződik. De ne legyünk naivak, a földgolyó termőföldjeinek 80%-a erősen szennyezett; a DDT még a Déli-sark pingvinjeinek a zsírjában is kimutatható; a gyenge minőségű talajban termelődött zöldségek, gyümölcsök ásványianyag-tartalmának csökkenése riasztó, rengeteg a kalciumhiányos állat, nem csak ember, s amit megeszünk, abból kerül be a genetikai rendszerünkbe nagyon sok minden” — fejtette ki. Mint mondta, az ökogazdálkodással szemben gyakoriak a tévhitek, és sokak számára maradiságot jelent a műtrágya, különböző vegyszerek nem alkalmazása, pedig a gazdasági előny már startból megmutatkozik (átlagosan 50%-os plusz a termék áránál), és már most hatalmas a kereslet az ökogazdálkodás úgynevezett „tiszta” állatai iránt.

Albert Imre Bioterra-igazgató előadásában a romániai biogazdálkodás jelenlegi helyzetét járta alaposan körbe, kezdve attól, milyen kritériumok alapján is lesz valaki ökogazdálkodó, a termékeken megtalálható címkéken/védjegyeken át, amelyek jelzik, hogy az az alma vagy paradicsom valóban leellenőrzött biotermék, egészen az átállási időszakban és ökominősítésben lévő területek hektáronként igényelhető támogatásáig. Európai viszonylatban Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban zajlik a legnagyobb területeken a biogazdálkodás, de 2010 óta Románia is sokat fejlődött — jelenleg 306 000 hektár gyümölcsös, 15 000 hektár szőlős minősített terület, 122 000 tanúsított ökológiai méhcsalád van. Mindezen pozitívumok ellenére a romániai biotermék imázsa gondokkal küszködik a nemzetközi piacon: kevés a termelő s a feldolgozó egyesület, ráadásul az ellenőrző és minősítő szervek közül párnak alacsony a hitelismertsége — példaként azt az olaszországi céget említette, amelyet végül ki is tiltottak Romániából. „És az sem ritka, hogy a vásárló ‘saját udvarán’ még egyszer ellenőrizteti a terméket, s az eredmény ‘hirtelen’ nem biotermék minősítés lesz, így csak a konvencionális termék árán veszik át végül” — sorolta a nem mindig fair play játszmák buktatóit is. Hiszen a biotermékek iránt egyre nagyobb a kereslet, s mint minden ágazatban, az eladók/viszonteladók itt is minél több hasznot szeretnének lefölözni.

Szabó Kinga Mária

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e karácsonyi vásárba járni?
Természetesen, nemcsak a helyi, környékbeli vásárokba is elmegyek
A közelben lévő vásárokban szoktam nézelődni, hozzátartozik a karácsonyhoz
A helyi vásárba nézünk ki a családdal
Nem szeretem a karácsonyi vásárt
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. december 8.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db édeskömény, 1 db zöld alma, 1 db hagyma, 15 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, 6 dl ...