A boldog jérce
Utoljára módositva: 2018-08-27 12:27:19

Csak véletlenül pillantottam rá az egyik nagyáruház állandóan rám erőltetett reklámfüzetére, és mit látok, az egyik fajta fagyasztott csirkének (16,19 lej/kg) az a termékneve, hogy Puiul Fericit. Elmosolyodtam rajta, de egy kicsit mellbe is vágott, hogy a homo sapiens még gúnyt is űz az áldozatából, mielőtt felfalná. Aztán ahogy ezen elgondolkodtam egy kicsit, eszembe jutott mindenféle dolog ezeknek a „boldog, szerencsés” csirkéknek a röpke életéről.

Már jó ideje, hogy a csirkegyárak lakóinak rövid életét nem a természetes, biológiai igényeik, hanem szigorúan csak a jogszabályok és a profit határozzák meg, mintha nem is élőlényekről lenne szó. Gép gyártja őket, apátlanul-anyátlanul jönnek a világra, hogy aztán elfásult munkások hajigálják őket szívtelenül a futószalagokra. Ha nem hizlaldában születnek, hanem tojásgyárban, a hím egyedeket rögtön eldobják, helyenként élve bedarálják, mert egy centet sem költenek fölöslegesen. A túlélőknek aztán tíznapos korukig megkurtítják a csőrüket, géppel lecsípnek belőle, sok kiscsibét ezzel meg is nyomorítanak. A csőrlecsípés nagyon fájdalmas különben, mert a csőrben nagyon sok idegvégződés van.

A pecsenyecsirkéknek szántak 35–37 napos korukra el kell hogy érjék a 2,5 kg-os vágósúlyt, másképp nem is érdemes bíbelődni velük. Ennek érdekében szűk helyen tartják őket, hogy ne szaladgáljanak, az EU-s norma 25×25 cm egy csirkének, de annyi sem jut nekik. Összezsúfolva néha megbolondulnak, és csípik, tépik egymást, ezért van a csőrlevágás is, de nem ritka a kannibalizmus sem. Ha valamelyik elpusztul közülük, az is talpon marad, mert annyi hely sincs, hogy feldobja a talpát. A tojásgyárakban a tojók még sanyarúbb, még szűkebb helyen vannak, még a szárnyukat sem tudják megemelni. Így hizlalhatta Jancsit is a gonosz boszorka a mesében.

Az erőltetett hizlalás érdekében a tudomány kísérletezi ki a legalkalmasabb tápszereket is, minden szükségletet grammra kiszámítanak, mint a testépítőknél. Isten ments, hogy az állatok gazdasági abrakot, például kukoricát kapjanak, mert az zavart okozhat a nagy tudományban. A tápszereknek sokféle, bevallott és nem bevallott összetevőjük van, rendszerint nem megjelölt eredettel. Vegyi termékeket is tartalmaznak jócskán, például Clinacoxot, Econase-t, Quantum blue-t, ez csak néhány példa, de szóját is, amelyik vagy génmanipulált, vagy nem. A tápszerekhez gyakran festékanyagokat is kevernek, így „állítják be” az eljövendő harapnivaló bőrének a színét. Az EU-ban már tiltott a hormonok és az antibiotikumok használata az állathizlalásban, de hol van például Szatmáron az ezt szigorúan ellenőrző szerv, és hol vannak az ő eszközei?

Csak a vágósúly minél hamarabbi elérése érdekében a szárnyasok a kék eget, a felhőket vagy a napot sose látják, a hizlalócsarnokokban számítógépes rendszer irányítja a hőmérsékletet, a páratartalmat, a levegő tisztaságát, a megfelelő mesterséges világítást és a szellőztetést is, de nem állatszeretetből, hol van az már, hanem csakis a mind nagyobb haszonért.

Mikor aztán elérkezik az a bizonyos 38. nap, a szárnyasokat ládákba és autókba zsúfolják, amit nem is mindegyikük él túl, és megindulnak első és utolsó útjukra, a vágóhíd felé. Ott aztán barbár módon végeznek velük, nem sokat gatyáznak, esetleges elkábításuk csak fölösleges költség lenne. Csomagolásukkor sok helyen még vizet fecskendeznek a combokba és a mellehúsába (de nem biztos, hogy csapvizet), talán azért, mert a legtöbb ember hanyagolja a folyadékbevitelt, és kurkumával igazítanak a bőr színén is, hadd örvendezzen a kisember, mikor az asztalára kerül.

Ezeknek a szegény madaraknak az ember kegyetlensége és önzése mérhetetlen, véget nem érő szenvedéseket okoz röpke életük minden napjára, és ha erre gondolunk, talán most már nem is gúnyolódás a Puiul Fericit elnevezés, hiszen amelyikük már be van pakolva, és le van hűtve, az már megnyugodott, és elmúltak a kínjai. Ezt az elnevezést őszinteségi rohamában a dolgokat közelről ismerő keresztapa adhatta, aki jól tudta, hogy csak a megboldogult jérce lehet boldog jérce.

Amíg a Földön a mammon az úr, addig ezen a helyzeten változtatni nem sokat lehet, ezért hiábavalóság lenne minden falat csirkehúsnál ezekre a dolgokra gondolni, de tudni kell róluk. Az azonban mégis elgondolkodtató, hogy egy állatvédő például, miközben felhőtlen örömmel élvezi a csirkesült zamatát, azon gondolkodik, hogy milyen példás szigorral büntesse meg azt az állampolgárt, aki nyilvános helyen oldalba rúgta a kutyáját. Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek (és fordítva), ősi bölcselet ez, amely mára még hatványozottabban érvényes, sőt, az emberi érzéseken átlépve még törvényesített is.

 

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Melyik a kedvenc őszi italod?
Forró, citromos tea
Jó meleg kakaó
Isteni forrócsoki
Fűszeres forralt bor
Egyik sem
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. szeptember 24.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2-3 db padlizsán, 2 fej lila hagyma, 2 db paradicsom, 1 dl olívaolaj, 4 gerezd fokhagyma, só, bors, ...