A borkészítéstől a borturizmusig

Leiher Géza, az ötéves Szatmári Hegyközség Egyesület elnöke a civil szervezet megvalósításra váró terveiről beszélt lapunknak Csanáloson, ahol szombaton tartották meg a borversenyt.

Nemrég ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Szatmári Hegyközség Egyesület, ami annak idején úgy alakult meg, hogy néhány szőlőtermesztő és borkészítő összeállt azzal a szándékkal, hogy visszaszerezzék a borvidék nevét, az itt termesztett szőlőből készült borok ne Crişana névjeggyel kerüljenek forgalomba — emlékeztetett a kezdetekre Leiher Géza, az egyesület elnöke. A Szatmári Hegyközség megnevezés elnyerése több szempontból jelent előnyöket a borászok számára, például ki lehet szűrni azokat, akik idegen borokat népszerűsítenek, forgalmaznak a térségben, mutatott rá az egyesületi elnök.

Az egyesület szervezi meg a borversenyeket a legalacsonyabb szinttől a megyei szakaszig, biztosítja a zsűrit, a diplomákat, a kiszállási költségeket stb. Az egyesület nem sajátítja ki a versenyeket, a helyi önkormányzatok ételt-italt biztosítanak, megteremtik a feltételeket és a jó hangulatot a díjkiosztó után következő mulatsághoz, hogy a borverseny igazi ünneppé váljon a gazdák életében. A zónaversenyeket minden olyan településen megszervezik, ahol a helyi borkészítők igényt tartanak az egyesület segítségére. A zsűri elbírálja a helyi borokat, véleményezi a hozott nedűket is, de azok nem vesznek részt a versenyben. A megyei borversenyen azok a borok vesznek majd részt, amelyek a zónaversenyeken megfelelő helyezést értek el.

Néhány év alatt képezték magukat olyan személyek, akik rendszeresen zsűriznek, és meghívást kapnak más megyékbe, de külföldre is. A szőlőtelepítéssel párhuzamosan borszakértők is kifejlődtek, egyre kevesebb az olyan borosgazda, aki nem ért a borkészítéshez. Több olyan település van, ahol a helyi gazdák hoztak létre egyesületet, pl. az avasújvárosi Bakator, a nagykárolyi, illetve a krasznabélteki Szent Orbán egyesület.

Leiher elmondta, hogy a csanálosi borversenyt követi majd a túrterebesi, a krasznabélteki, a szatmárhegyi, a dobrai, az erdődi és az avasújvárosi, de ha még valahol igényelni fogják az egyesület segítségét, oda is elmennek.

Sok szó esik a bor útjának a kialakításáról és a borturizmus fejlesztéséről, de ezen a téren nem történnek jelentős lépések, Leiher szerint ez még gyerekcipőben jár. Ha bejön egy idegen a megyébe, aki a borok után érdeklődik, nem tud végigmenni a borok útján. Sokat beszélnek a borok útjáról és a borturizmusról, de ez egy nem létező fogalom nálunk. Vannak ötletek, de ezek kidolgozásával még foglalkozni kell, magyarázta az egyesületi elnök.

A Szatmári Hegyközség nevet visszakapták, most az a cél, hogy kapjanak egy székházat — szögezte le Leiher. Ígéret van, s ha meg is kapják, ott berendeznek egy információs irodát, és segítenek azoknak, akik bort szeretnének vásárolni, vagy érdeklődnek a borászat iránt.

Elek György