A díszítés: mágikus tevékenység

Szerdán a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központban dr. Kereskényi Zsolt tartott előadást az ősmagyar szimbólumok és a népi díszítőművészet kapcsolatáról.

A posztModern Távlatok Művelődési Műhely bemutatkozott új székhelyén, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ épületében. Az intézmény nevében Enyedi István üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Kereskényi Zsolt tartott rendkívül izgalmas előadást az ősmagyar szimbólumok és a népi díszítőművészet kapcsolatáról. Az előadó a szimbólum fogalmát C.G. Jung, E. Cassirer, M. Eliade és David Fontana kutatásai nyomán vezette be, majd a Hoppál Mihály által képviselt néplélek-elmélet következtetései mentén vázolta az ősmagyar hiedelemvilág, a sámántevékenységek és a középkori magyar díszítőművészet kapcsolatait. Az, aki díszít, egyfajta mágikus tevékenységet végez ma is, állította az előadó, hiszen egy jelképes „időutazásban” felveszi a kapcsolatot az elődökkel, és akár a régi sámánok, gyógyítja, pallérozza önmagát és környezetét. Így teremt otthont közösségének, a maga idejét feláldozva.

Hozzászólók

Nezezon Enikő, az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője annak a kirgiz asszonynak a példájáról beszélt, aki beleszőtte az otthont jelentő sátor szalagjába őseinek krónikáját. A mai néprajzkutatás és néprajzi antropológia fontos feladatának látta, hogy korszerűen értelmezze a magyar otthonok válságának okait, és feltárja a hagyomány identitáserősítő szerepét.

Gergely Ilona kiegészítette az előadó pelikán- és turul-értelmezéseit, majd a nap-szimbólum kereszténységbeli jelentőségéről beszélt. Thoroczkay Sándor megbélyegezte az amerikanizmus szekértolóit, rámutatott a történelemhamisítások okaira és következményeire. A magyar otthonok tisztaságát meg kell védeni, a tömegkultúra szemetét pedig ki kell seperni, lehetőleg arrafelé, ahonnan jött. Enyedi a helyi kutatások hasznosításáról, Kuki Erzsébet a bogdándi magyarság otthonteremtési kísérleteiről beszélt és arról, milyen nagy szerepet játszik az ottani közösség életében Sipos László hagyatéka, illetve az általa létesített falumúzeum.

Elek György