A dohányzás a főkolompos
Ma kezdődik az Európai Rákellenes Hét, amely a dohányzásmentes világnappal zárul. A dohányzás ugyanis a rákos megbetegedések fő okozója, ráadásul könnyen elkerülhető: ne gyújtsanak rá!
Elkezdődött az Európai Rákellenes Hét (május 25–31.), amelynek idei témája: „A mai fiatalok egészséges szokásokkal előzik meg a rákot”. A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések legkevesebb egyharmada ugyanis megelőzhető — közölte a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP).
A DSP lapunkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint évente 9,6 millió áldozatot szednek a rákos megbetegedések, a rosszindulatú daganatok a második leggyakoribb haláloknak számítanak világszerte. A rák miatti elhalálozások 70 százaléka a gyengén vagy közepesen fejlett országokban következik be. A megelőző stratégiákkal, tájékoztató kampányokkal, szűrésekkel és megfelelő kezeléssel azonban legalább 3,7 millió életet meg lehetne menteni.
A világon előforduló rákos megbetegedések 23,4 százalékát Európában regisztrálják, a haláleseteknek pedig a 20,3 százalékát, miközben a Föld lakosságának csak 9 százalékát teszik ki az európai lakosok. Tavaly 13 millió rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küszködő európai szerepelt a nyilvántartásokban, 4,5 millió új esetet és kétmillió elhalálozást regisztráltak. Bár a rák miatt bekövetkezett halálesetek 40 százaléka megelőzhető lett volna, uniós szinten a halálesetek 20 százalékáért ez volt a felelős.
Ami Romániát illeti, 2017-ben 59 450 új rákos megbetegedést jegyeztek, 100 ezer lakosból 301,7 személyt érintett, ez pedig csekély csökkenést jelent 2016-hoz képest, amikor 60 710 új rosszindulatú daganatos betegséget regisztráltak, tehát 100 ezer lakosra 303,7 beteg jutott. Az új megbetegedések mellett a regiszterekben 2017-ben még 479 454 személy szerepelt — tűnik ki a közegészségügyiek által közölt adatokból. Tavaly január–szeptember között viszont már 488 824 rákos beteget tartottak nyilván Romániában, többet, mint 2017 azonos időszakában, amikor 469 624 páciens szerepelt a regiszterekben.
Tegyünk a rák ellen!
A DSP közleménye idézi az Európai Rákellenes Kódexet is, amely szerint nagyon sokat tehetünk az egészségünk érdekében és a rák megelőzéséért, ha nem dohányzunk, és az otthonunkban sem gyújt rá soha senki. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a testsúlyunk ideális, egészséges legyen, és legyünk aktívak mindennap. Azért, hogy csökkentsük a rosszindulatú daganatos megbetegedések esélyét, egészségesen kell étkezni, az alkoholfogyasztást minimálisra kell csökkenteni vagy teljesen elhagyni, emellett pedig óvakodni kell a túlzott napozástól is. A munkahelyen követni kell az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvjuk egészségünket a rákkeltő anyagoktól. A kódex szerint az anyák a szoptatással csökkenthetik az emlőrák kialakulását, ezért aki csak teheti, szoptassa csecsemőjét!
Annak sem árt utánajárni, hogy nincs-e kitéve otthonában a természetes, magas radonsugárzásnak, és intézkedéseket kell tenni a radonsugárzás szintjének csökkentésére — javasolja a kódex. A hormonpótló kezelések is növelhetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát, ezért korlátozni kell a hormonpótló kezeléseket.
A fertőzéseket nem sokan kapcsolják össze a rákkal, pedig a világon előforduló összes rák közel egyötödét fertőző kórokozók, köztük vírusok és baktériumok okozzák. A rákkal összefüggésbe hozható legfontosabb fertőzések között megemlítendő a humán papillomavírus (HPV), amely a legtöbb méhnyak- és végbélrák, valamint egyes szájüregi rákok okozója; a hepatitisz B vírus (HBV) és a hepatitisz C vírus (HCV), amelyek májrákot okozhatnak; valamint a Helicobacter pylori, ami olyan baktérium, amely gyomorrákot okozhat. A védőoltások az ilyen fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszközei. Már több évtizede nagyon hatékony védőoltások állnak rendelkezésre a HBV ellen, és a legtöbb országban a HBV-oltás már a gyermekkori immunizációs program része, de igen hatékonynak bizonyult a védőoltás a humán papillomavírus azon típusaival szemben is, amelyek a méhnyakrák-megbetegedések többségéért felelősek.
A közegészségügyiek ugyanakkor rámutatnak a szűrővizsgálatok fontosságára is. A rákbetegségek bizonyos típusai észlelhetők és kezelhetők, még mielőtt tüneteket okoznának. A szűrés pedig nem más, mint a rák vagy a rákos megbetegedéshez vezető állapotok jelenlétének ellenőrzése tünetmentes emberekben. A szűrés a rák kellőképpen korai észlelése esetén lehetővé teszi továbbá kevésbé súlyos kezelési módszerek alkalmazását. Bizonyos rákbetegségek esetén, mint például a méhnyakrák és a bélrák, szűréssel lényegében megakadályozható a rák kialakulása.
Bumbuluţ Krisztina
