A fafaragás szépségeivel ismerkedtek

Három napon át ismerkedhettek a fafaragás szépségeivel, a különböző technikákkal és a betyárélettel azok a gyerekek, akik részt vettek az Aranykapu Kulturális Egyesület múlt héten tartott faragótáborában. Győri Balázs fafaragótól mindenki tanulhatott valamit.

Szerdán kezdődött és pénteken ért véget az a háromnapos intenzív fafaragó szaktábor, amelyet az Aranykapu Kulturális Egyesület szervezett meg azon gyerekek számára, akik érdeklődést mutatnak a fafaragás iránt, és kedvet kaptak az alapok elsajátításához. Erre kínált lehetőséget Győri Balázs, a Nádudvari Kézműves Szakiskola fafaragó szaktanára, aki ezekben a napokban különböző elméleti és gyakorlati alapokkal látta el az a hat fiút és egy leányt, aki részt vett ebben a táborban. A gyerekek többsége nem először járt az egyesületnél, ugyanis sokan közülük rendszeresen látogatják a különböző kézműves foglalkozásokat, így számukra már nem volt idegen a népi kultúra.

Nezezon Enikő, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy nagyon sikeres volt ez a három nap, a gyerekek lelkesedése kifogyhatatlan volt, és annak ellenére, hogy elsősorban fiúk számára volt meghirdetve a tábor, egy kislány is volt a résztvevăk között, aki szintén a lehető legnagyobb odaadással végezte el ugyanazt a munkát, mint a tábor hat fiú tagja. Minden napnak megvolt a maga technikai tematikája, amikor különböző technikákat és motívumokat tanultak a gyerekek, viszont a faragások mellett népi gyermekjátékokat is készítettek a táborozók, sőt, dalokat és táncokat is megtanulhattak.

A táborban zajló tevékenységekről maga Győri Balázs, a Nádudvari Kézműves Szakiskola fafaragó szaktanára beszélt lapunknak.

Elmondta, hogy első nap az elméleti alapok elhelyezését követően az ékfaragással ismerkedtek meg a táborozók. Előbb egy sormintát faragtak ki, majd ezt a motívumot a nap végére átültették egy medálformára, így mindenki egy napmotívumos medált vihetett haza az első tábori nap után.

A motívumok kapcsán a gyerekek megtudták, hogy hol is maradtak fenn ezek a faragások, milyen nép alkotta tárgyakon, milyen díszítő szerepük volt, és milyen szimbolikával voltak felruházva.

A második napon, miután már mindenki rendelkezett egy alap faragási technikával, ezt kihasználva egy ún. spanyolozási technikát tanulhattak meg a gyerekek, amelynek az ékfaragáshoz hasonló alapjai vannak, viszont itt a kifaragott mintát színezett viasszal csepegtették be, amely miután megdermedt, és egy vaspengével eltávolították róla a fölösleget, a gyerekek megkapták az előzőleg kifaragott színezett mintát. Ezután oktatójuk mesélt nekik arról a vidékről is, ahonnan ez a technika származik, mégpedig Balatonfelvidékről és Magyarország nyugati részéről, Zalaegerszeg és Somogy környékéről, valamint az ott élt juhászokról, betyárokról, illetve mindarról, hogy hogyan is illeszkedtek bele ezek a motívumok a korabeli életbe.

A harmadik napon öt, fából és egyéb alapanyagból készült népi játék elkészítését tanulták meg a gyerekek, így készültek röppentyűk, brugattyúk, zúzolók, propellerek, illetve ördöglakatok.

Az oktató szerint ezeknek a játékoknak az elkészítése valódi kihívás és remek időtöltés volt a gyerekek számára, élvezte is mindenki úgy az alapanyagok előkészítését és megmunkálását, mint magát az összerakási folyamatot, majd a tárgyakkal való játékot is.

Kérdésünkre, hogy mennyire vonzza a mai fiatalságot a fafarágás, Győri Balázs elmondta, hogy a fiatalabb korosztály még fogékony erre, de a mai civilizáció mégis teljesen más irányba viszi el a fiatalságot. Mivel mindenki a modernitás felé húz, kevés fiatalt lehet még megérinteni és megbarátkoztatni ezzel a népi hagyománnyal, de szerencsére ma is vannak olyan fiatalok, akikben fellobban az érdeklődés lángja a kézműves tevékenységek iránt, ami mindenképpen egy nagyon pozitív dolog.

Ugyanakkor ez a tábor is egy olyan céllal jött létre, hogy az itt megtanultak a gyermekekben kicsírázva tovább éljenek, és az elkövetkező évek folyamán is foglalkoztassa őket a dolog.

Ennek kapcsán Nezezon Enikő elmondta azt is, hogy azok a középiskolába készülő diákok, akiknek lenne kedvük fafaragással foglalkozni, szívesen elsajátítanának egy kézműves szakmát iskolai keretek között, profi szakoktatóktól tanulva, a Partiumi Magyar Napok keretében megismerkedhetnek a Nádudvari Kézműves Szakiskola több oktatójával, akik erre az alkalomra elhozzák a nemezsátrat, illetve a végzős diákoknak a munkáit, hogy egy jurtában berendezett kiállítás keretében az érdeklődők mélyebb betekintést nyerjenek az iskola tevékenységébe.

A kezdeményezés nem titkolt célja, hogy az egyesület munkatársai szeretnék megkedveltetni a kézművességet a város fiatalságával, hiszen ha már akár 4–5 fiatal is komoly érdeklődést mutatna a kézművesség iránt, újabb kézművesekkel bővülhetne az egyesület.

Nezezon Enikő elmondta, hogy a Nádudvari Kézműves Szakiskola lehetőséget nyújt teljes tanéves képzésekre, amelyeket követően le is érettségizhetnek a diákok, viszont arra is van lehetőség, hogy akik már érettségit szereztek, akár egyetem előtt is kitanulhatnak ott egy kézműves mesterséget, hiszen ezek művelőiből jelenleg is hiány mutatkozik.

„A lehetőségek adottak, a közelséget tekintve szintén nincs nehéz dolguk az ott tanulóknak, illetve mégiscsak Magyarország egyik legprofibb, legnívósabb kézművesiskolája ez” — tette hozzá az egyesület vezetője.

Bajnai Botond