×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
8 °C
kevés felhő
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON

A fazekasság jelene és jövője

2018.10.04 - 20:00
Megosztás:
A fazekasság jelene és jövője

Sokáig virágzott, majd megszűnt, de egy idő után újra feléledt Vámfaluban a fazekasság és a kerámiakészítés. Jelenleg Istvánfi Géza műveli, folytatója pedig a lánya, Marika lesz.

Az apa reményei szerint a lánya, Marika fogja majd továbbvinni a kerámiakészítés mesterségét. Jelenleg a festésben erősebb, de megpróbál korongozni is kisebb tárgyakat — magyarázza Istvánfi Géza vámfalui fazekasmester, majd hozzáteszi: ahhoz, hogy ez a mesterség megmaradjon, az iskolában kellene oktatni. Annak idején minden iskolában voltak gyakorlati órák, Vámfaluban hetente két napon foglalkoztak kerámiaoktatással. Nagyon sokan nyernek manapság pályázatokat, amelyeknek a hagyományőrzést kellene szolgálniuk, azt, hogy megismertessék, megszerettessék a fiatalokkal a fazekasságot és a kerámiakészítést, de ezeknek nem sok értelmük van. Az elmúlt évben az avasfelsőfalui múzeumban is szerveztek kerámiatábort, első nap mentek a gyerekek, de lassan elmaradtak, a végére pedig már nem volt érdemes foglalkozni azzal a néhánnyal, aki ott maradt. Ha ez a foglalkozás az iskolában lenne órarend szerint, akkor talán húsz gyerekből kettő-három megszeretné, tanulna valamit. Nagyon sok pályázat futott az elmúlt években hagyományőrzés témában, de egyik pályázónak sem volt érdeke, hogy a résztvevők a végére élményekkel távozzanak. Istvánfi járt egy magyarországi iskolában, ahol kötelező módon részt kell venni az órán, amelyen egy hölgy komolyan foglalkozik a fazekasság tanításával. A kezdők nem a hagyományos kerámiát fogják első nap készíteni, de idővel addig is eljutnak.

Vámfaluban valamikor harminc fazekas tevékenykedett, közülük Istvánfi tíz-tizenötre visszaemlékszik. Valamennyien vámfalui fazekasokként voltak elismerve, de nem készítettek egyforma edényt. Vámfalui motívumokat használtak — pöttyöset vagy virágosat —, de eltérő módon.

Istvánfi hangsúlyozta, hogy Vámfaluban amiatt alakult ki a fazekasság, mert a környéken jó volt az agyag. A festékek egy részét Bikszádon találták meg, a fehér agyagot az apai hegyen, a feketét a túrvékonyai mezőn. Vannak olyan edények, amelyeket az 1800-as években készítettek, s rájuk van írva, hogy László György készítette, aki híres fazekas volt Vámfaluban. Ez a harminc fazekas otthon dolgozott, a munkáit elvitte a piacra, és abból élt. Nemrég járt Vámfaluban egy izraeli turistacsoport, amelynek tagjai kóser edényt kerestek. Valóban készítettek régen olyan tálakat, amiket csak egyszer használtak a zsidók rituális eseményeken. A zsidó kereskedők nagy mennyiségben rendelték ezeket a tálakat, és a szatmárnémeti boltjaikban árulták. Nagyon sok kerámiát adtak el régen a bikszádi búcsún és más rendezvényeken. A vámfalui fazekasság a második világháború idején kezdett el hanyatlani, majd megszűnt. 1968-ban Fóris József, a Román Kommunista Párt megyei első titkára összegyűjtötte a fazekasokat, akik még léteztek. Ekkor már a bányákban dolgoztak, de Fóris hívására visszamentek a faluba. Akkor épült fel a műhely, ami jelenleg múzeum. Abban az időszakban nagyon sok rendelés volt — Belgiumból is —, amíg 1990-ben újra megszűnt a tevékenység. Csak Istvánfi folytatta, most ő az egyetlen keramikus, aki a lányának adja át a mesterség titkait. 1992 óta az avasfelsőfalui múzeum alkalmazottja, dolgozik a múzeumban és otthoni műhelyében is.

Sok megrendelés érkezik a panzióktól, ugyanis egyre több helyen szolgálják fel az ételeket cserépedényben. A mesterségnek jó menedzseléssel és megfelelő oktatói-nevelői munkával lehet jövőt teremteni, de egyelőre nem ebbe az irányba haladunk — állapítja meg keserűn.

 

Elek György