Teodor Meleşcanu külügyminiszter szerint az képezte az európai parlamenti választás és referendum napján a külföldi szavazókörzeteknél észlelt rendellenességek fő okát, hogy egy választás helyett kettőt tartottak, így egy helyett három szavazólapra volt szükség, ami jelentősen meghosszabbította a voksoláshoz szükséges időt.

Meleşcanu úgy véli, a jelenlegi szavazási eljárás “nagyon bürokratikus”, ugyanakkor a külföldi szavazókörzeteknél május 26-án kialakult torlódás egyik fő oka – szerinte – “az államfőnek a referendum kiírására vonatkozó kései döntése volt”.

“Sajnálatos, ami történt, és bocsánatot kérek minden román állampolgártól, akinek hosszú sort kellett kiállnia” – fogalmazott a miniszter hétfői sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett minisztériumnak nincs több erőforrása a megfelelő logisztika biztosításához.

A külügyi tárca vezetője rámutatott, február 8-án átiratban kérte a külképviseletektől, jelezzék, ha a korábbiakhoz képest újabb szavazókörzetek kialakítását vélik szükségesnek.

“Arra kértem minden nagykövetséget, hogy javaslataik megfogalmazásakor tartsák szem előtt a román közösség lélekszámát, ugyanakkor konzultáljanak velük a szavazóhelyiségek kiválasztásakor, és egyeztessenek a helyi hatóságokkal újabb szavazóhelyiségek kialakítása érdekében” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az idei európai parlamenti választásokon 441 szavazókörzetet alakítottak ki külföldön, többet, mint a 2016-os parlamenti választáson, és több mint kétszer annyit, mint a 2009-es EP-választáson. A legtöbb szavazókörzetet, 76-ot, Olaszországban nyitották, Spanyolországban 50, a Moldovai Köztársaságban 36, az Amerikai Egyesült Államokban 31, Nagy-Britanniában 29, Németországban 25, Franciaországban 17, Ausztriában 9, Belgiumban 8 szavazóhelyiségben élhettek alkotmányos jogukkal a román állampolgárok.

A miniszter rámutatott, a legtöbb helyen rendben zajlott a szavazás, néhány szavazókörzetnél azonban történtek incidensek. A legnagyobb problémákat Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Írországban, Finnországban, Dániában, Ausztriában és Cipruson észlelték, ahol nagy számú román közösség él.

Hozzátette, sok helyen autóbuszokkal vitték szavazni az embereket, azért alakultak ki sorok a szavazóhelyiségek előtt.

“Bolognában például 7 óra 30 perckor két szavazó volt, amikor megérkezett öt busz 200 emberrel. Így nyilván hosszú sor alakult ki, és kitört a botrány, hogy miért nem megy gyorsabban a szavazás” – mondta a miniszter, aki szerint az is késleltette a voksolás menetét, hogy a szavazásra jelentkezők közül sokaknak nem volt érvényes útlevelük vagy személyazonossági igazolványuk. “Ennek ellenére ők szavazni akartak, ezért sokszor történtek incidensek (…) Az ilyen helyzetek is időt raboltak” – tette hozzá.

Meleşcanu szerint sok helyen “ennél sokkal súlyosabb dolgok” történtek. “Vannak felvételeink sérült szavazóbiztosokról, vannak képek arról, amint urnazárás után az emberek megpróbálják betörni a nagykövetség ajtaját” – fogalmazott.

Teodor Meleşcanu hozzátette, a választások napján, 16 óra után kérte a szavazóhelyiségek nyitva tartásának meghosszabbítását, a külföldi szavazókörzetek választási irodájától azonban azt a választ kapta, hogy a szavazókörzetek mindenütt 7 órakor nyitnak és 21 órakor zárulnak.

A tárcavezető ismét nyomatékosította, hogy a többnapos szavazás bevezetését tartja a legjobb megoldásnak a hasonló problémák elkerülése érdekében.