A gondolat-,a lelkiismeret- és a vallásszabadság (II.)

Miután Kelet-Közép-Európában megdöntötték a diktatúrákat, új lehetőségek nyíltak a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság gyakorlására. Ezek a lehetőségek pozitív és negatív következményekkel járnak. A változások elkerülhetetlenné váltak, hiszen az addigi olyan ideológiák, mint a tudományos szocializmus, az utópisztikus kommunizmus, a materialista kapitalizmus nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket vagy illúziókat. Az előretörő globalizáció — amit a posztmodern modernizációnak is neveznek — az egyházak befolyására sokkal gyorsabban megvalósítható. Itt vetődik fel a kérdés: milyen szerepet vállalnak az egyházak a globalizáció lelassításában, mi az, amiről lemondanak és mi az, amiről semmilyen áron nem mondanak le az egyházak anyagi javak megszerzéséért? Be kell valljuk, hogy a hitre és a lelki alapokra épülő egyházak is mindig sokat adtak az anyagiakra. Az emberek nagy részének viszont kezd elege lenni a materialista, anyagias, pénzcentrikus életstílusból, amely a még több pénzért loholtatja őket. Sokan teszik fel a kérdést önmaguk számára: ki vagyok én, miért élek, mi az életem értelme, miért fontosabbak számomra az anyagiak, mint a lelkiek stb.?

A vallási identitás és a vallásgyakorlás csökkenésének hátterében az egymást követő generációk gyengülő vallási szocializációja áll. Mivel nagyon sok olyan vallás jelenik meg, ami modern alapokra épül, elismeri, hogy nem az önostorozás vezet célhoz, hanem a jólét, ezek új alternatívákat jelentenek, főként a fiatalok számára, elgondolkoznak azon, hogy ezek a vallások közelebb állnak hozzájuk, mint a történelmi egyházak. Az a gondolati-, a lelkiismereti- és a vallásszabadság, amit a történelmi egyházak évszázadokon át harcokkal és küzdelmekkel vívtak ki, most a neoprotestáns egyházak malmára hajtják a szelet. Ők tudják jobban kihasználni ezeket a lehetőségeket. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi az, ami ide vezetett, hol hibáztak a történelmi egyházak? A reformáció évében sok mindenről szó esett, de nagyon keveset beszéltünk a lélek megreformálásáról. Foglalkoznak ma az egyházak a lélek megreformálásával? A generációk gyengülő vallási szociológiájának a következménye a széthullás, az elidegenedés, az érzelemhiány, a távolságtartás, a túlzott önállóság stb. Amikor a vallás nem a hitre, hanem az anyagiakra épül, akkor ott valami nincs rendben. Ha nem az a jó példa, aki szeretetben és lelki egyensúlyban él, hanem az, aki anyagi javakat tud felhalmozni, akkor a vallás csak eszköz, nem identitás.

Elek György

Nehéz ma már meggyőzni egy fiatalt, hogy az anyagi jólétre való törekvés mellett foglalkozzon a lélek építésével is. Lényegében minden vallás a „hit-remény-szeretet” fontosságát hirdeti más-más módon, más-más szemszögből nézve. A jelenlegi megosztottságban sokkal több a formai, a külső szempont, mint az erkölcsi, a gondolati és a hitbéli. A vallásszabadság a hit szabadsága a szeretet korlátai között.