A gondtalan strandolás aranyszabályai

Akár a strandokon, akár a szabadvizek partján keresünk hűsölést, a kellemes időtöltés közben se feledkezzünk meg az aranyszabályokról — melyeket mindenki szinte kívülről tud, csak alig-alig tart be; pedig a meggondolatlanság komoly bajjal járhat.

Azt talán már az óvodások is tudják, hogy felhevült testtel, miccstől, lángostól jóllakottan nem ajánlott hirtelen a vízbe szaladni, és a fejesugrásokat sem célszerű a partról indítani — sem medencébe, sem ismeretlen mélységű szabadvízbe!

A parton, a medencék körül célszerű strandpapucsot, gyerekeknek esetleg könnyű szandált viselni — a fertőzések, a kagylók, az üvegszilánkok, az éles kavicsok, a forró homok/beton, a csúszós csempék és a cigarettacsikkek miatt is. Nagyon fontos fürdőzés előtt és után is a zuhany és a lábmosó használata, amely egyrészt már lehűti a felmelegedett testet, másrészt megakadályozza, hogy kosz, naptej kerüljön a vízbe, és fertőtleníti is a lábat. A nap végén aztán otthon nemcsak szappannal történő mosakodás, de alapos hajmosás is ajánlott, hiszen a medencék vizének tisztán tartására használt fertőtlenítőszerek nem tesznek jót a bőrnek és roncsolják a hajszálakat is. Leginkább azok teszik ki magukat a fertőzéseknek, akik hosszú időn át meleg vízben fürdőznek, majd nem zuhanyoznak le utána — a legtöbb termálvizes strandon a zuhanyozóból is gyógyvíz folyik, ezért az értékes hatóanyagok nem vesztődnek el. Semmilyen sérüléssel nem (lenne) szabad vízbe menni; nemcsak a nagyobb sebekkel, hanem a kisebbekkel sem: például ha valaki elvágta az ujját vagy lehorzsolta a térdét — a legjobban tisztított medence partja, a strand kövezete és a zuhanyzó is hemzseg a kórokozóktól, ezek pedig igyekeznek megtapadni a bőrön, a szőrzeten és a nyálkahártyákon, s könnyen kerülhet a bőrre baktérium vagy gomba, amely a felázott sebbe vagy a sérülésre jutva fertőzést okoz. Arról sem kellene megfeledkeznünk, hogy a szem kötőhártyáját a mesterségesen fertőtlenített vízben található klór egyéni érzékenységtől, illetve az alkalmazott szer töménységétől függően, de mindenképpen irritálja, ezért óvjuk szemünket a belefröccsenő víztől; a béka- és delfinéletmódot folytató gyerkőcökre pedig adjunk úszószemüveget. Saját orrunkra viszont napszemüveget biggyesszünk, mert a káros UV-sugarak nemcsak a bőrnek, de a szemnek is ártalmasak, s ne felejtsük otthon az UV-szűrős napvédő szereket sem. Ám még ezekkel bekenve is kerüljük a 12–16 óra közötti napozást, mert a káros sugarak ilyenkor a legerősebbek. A fenti tanácsokat már szinte mindenki kívülről fújja és unalomig ismeri, ám a strandolás hevében sokan és sokszor megfeledkeznek róluk, s csak az esetleges fertőzések által okozott égető-viszkető érzéskor kapnak a fejükhöz.

 A vízparton is vannak szabályok

Bármennyire csábító is a hűs víz, ne vessük magunkat felelőtlenül a habokba, fejesugrás előtt győződjünk meg a víz mélységéről, és mindenképp tartsuk be a már unalomig ismert aranyszabályokat, hogy a kellemes nyári kirándulás ne torkolljon tragédiába a folyó-, patak- vagy tóparton, ahol sokkal másabb hangulata van a pancsolásnak és fürdésnek — de pár dologra nagyon is figyelni kell. A szabadvizek legfőbb veszélye — különösen kotort folyómedrek, bányatavak esetében —, hogy hirtelen mélyülnek, emiatt az átlagosnál hidegebbek, akár 10–15 foknyi is lehet a hőmérséklet-különbség a felső, párcentis vízréteg és a lentebbi között. Épp ezért különösen fontos figyelni arra, hogy a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat — naptól felforrósodott testtel soha ne vessük magunkat a habok közé! Unalomig ismeri, hallotta mindenki ezt a mondatot, mégis számtalan tragédia történik a nyári hónapokban emiatt.

Szatmárnémeti legnépszerűbb szabadstrandja a Szamos Pirosberek és Kopaszpart közötti szakasza — és sajnos minden nyáron itt is vesztik életüket a legtöbben. Részben, mert a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérülést, a gyakori örvények és a különösen erős sodrás pedig „meglepetést”, izomgörcsöt okoznak még a tapasztalt úszóknak is. Ezek mellett különösen nagy óvatosság (lenne) szükséges a jobb oldalon, a Pirosbereknél — a finom homokkal borított, több méter széles partszakasz rengeteg napozni és pancsolni vágyót vonz, de sajnos sokan teljesen megfeledkeznek arról: a finom homokréteg bizony a homokkitermelésnek köszönhető. Azaz: kotrógépek marnak mélyebbnél mélyebb gödröket a Szamos medrébe — a gödrök pedig nem érzékelhetőek. Számtalan gondtalanul strandoló járta már meg: míg egyik pillanatban alig térdig érő vízben pancsolt, fél lépés után hirtelen mély (sokszor tíz méternél is mélyebb) gödörkráter hideg tátongását érezte lábai alatt, a jó lélekjelenléttel és megfelelő vízbiztonsággal rendelkezők számára is komoly sokkot okozva. Aki nem tud úszni, mély vagy erős sodrású vízbe még felfújható fürdőeszközzel (gumicsónak, gumimatrac) se merészkedjen be, az úszni nem tudó gyermekeknek pedig kötelező a mentőmellény vagy mentőgallér használata. Ha pedig fürdés közben váratlan veszélyhelyzet adódik (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb), ne pánikoljunk be! Annak következtében ugyanis nem tudunk helyes döntést hozni, kapkodunk, a végtagjaink „lebénulnak”, ami végzetes következményekkel is járhat.

Akár zárt, akár szabadstrandon töltjük a forró nyári napokat, mindig tartsuk szem előtt: a vízbe csak az menjen, aki megfelelő vízbiztonsággal rendelkezik!

Szabó Kinga Mária