A gyerekek színházba avatása a cél

A szatmárnémeti Brighella Bábtagozat vezetőjével, Bandura Emesével az idei bábos évad műsortervéről, az egészen fiatal közönség színházba szoktatásának fokozatosságáról, valamint a „brighellások” szakmai fejlesztő programjairól beszélgettem.

— Hazaköltözik a színház az idei évadtól. Milyen változásokkal néz szembe a szatmári bábtagozat?

— Az idei évadtól a Brighella Bábtagozat hivatalosan is önálló tagozata lett a Harag György Társulatnak. Hatan tartozunk a bábszínházhoz, négy bábszínésszel, egy rendezővel és egy tervezői munkakörrel működünk, de természetesen a prózai társulattal karöltve, hiszen elképzelhetetlen lenne az anyagi, technikai, szervezési feladatok kivitelezése az „anyatársulat” nélkül. Tulajdonképpen áldásos ez az összetartozás, hiszen a bábelőadásokon cseperedő apró gyerekek színházba avatása a közös cél, mintegy átadva őket a színháznak. A társulat prózai színészeivel gyakran dolgozunk együtt, mindkét tagozat számára hasznosnak bizonyulnak ezek a munkák, hisz más típusú gondolkodást igényel a bábos játék, ahol a bábot vagy tárgyat kell előtérbe helyezni. Egy éve van egy saját színházi ügyelőnk is, aki nagyszerű összekötő kapocs a rendező, tervező, színész és szervező között. Egyelőre a színház műhelyeiben készülnek a díszleteink. A bábokat gyakran magyarországi műhelyekben készíttetjük el, hiszen ez egy olyan szakma, amihez a mi színházunkban nincsenek megfelelő műhelyek, se mesteremberek, ezen is szeretnénk a jövőben változtatni. Reméljük, hogy hosszú távon a tagozat bábkészítő műhellyel, technikai személyzettel és akár bábszínészekkel is bővülhet még.

— Milyen térben lesznek az előadásaitok?

— Egyelőre tárgyalások folynak a leendő játszóterünket illetően. Jó lenne egy bábszínházhoz és 21. századhoz méltó körülményeket nyújtó épületbe költözni, ahol nyugodt szívvel fogadhatjuk a jövő generáció képviselőit. A holnapunk attól függ, hogy ma mit lépünk, a jövőnk pedig attól, hogy ma hogy neveljük gyermekeinket. A szülők és az iskola mellett a bábszínház is színtere lehet a gyermeki lélek alakításának. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknek minőségi kulturális szolgáltatásokat kínáljunk, ezáltal is alakítva igényeiket, ízlésvilágukat. Mikor nagyot merünk álmodni, akkor egy jól működő közösségi térként látjuk a bábszínházunkat, ahol a babáktól a kamaszokig, de akár a felnőttekig mindenki találhat magának valót a kínálatban, tudjuk, hogy ez nem lehetetlen, hiszen jó példával áll előttünk néhány anyaországi bábszínház, gondolok itt a debreceni vagy akár a kecskeméti bábszínházra.

— Jelenleg mit próbáltok, hol és mikor lesz az első bemutató?

— Legelső bemutatónk a Hamupipőke, ami még a szakszervezetek művelődési házának kistermében lesz október 8-án 11 órától. Az előadást 7 éven felüli gyerekeknek ajánljuk, a kisiskolás bérletbe került be, a Harag György Társulattal közös produkcióként készül. A mi ajánlásunk szerint az előkészítős és az első osztályosoknak még az Iciri-piciri bérlet való, második osztálytól kezdődően javasoljuk a kisiskolás bérletet. Igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a gyerekek a saját korosztályuknak megfelelő előadásokat nézzenek meg, ami mellett ideális és szükséges lenne, hogy a pedagógusok is feldolgozzák a báb- és mesejátékokban felmerülő élethelyzeteket a gyerekekkel.

— Kik játszanak a Hamupipőkében?

— Bándi Johanna, Budizsa Evelin és Bodea Tibor színészkollégáink mellett a bábcsapat tagjai: Nagy Anikó, Nagy Tamás, Bandura Tibor és jómagam. A rendező Nagy Regina, a díszletet Bodor Judit tervezte, a bábokat Bérci Katalin tervezte és készítette.

— Október 9-én egy újdonságnak számító kezdeményezés megnyitójára várjátok az 1–4 éveseket...

— Igen, rögtön bemutató után másnap, október 9-én 11 órakor a kis tipegőknek létrehozott játszóteret avatunk, ahol az 1–4 éves gyerekek az életkoruknak megfelelő fejlesztő játékokra találnak. Ez is lesz a neve: Játszó. A mágneses táblákon izgalmas színes formákkal alkothatnak a gyerekek, a kukucskáló korongjai alatt egy-egy figura várja a kicsiket, amiről biztos, hogy eszünkbe jut majd egy-egy vers vagy dalocska. Hangokkal teli játékkonyhában főzhetnek, hangsátorba bújhatunk, lesz egy horgásztó és egy textil autópálya is, egy nyúl pedig csak arra vár, hogy megtalálják a fészkét, megetessék, elringassák! A Játszó avatóünnepsége az Ács Alajos Stúdióteremben lesz, de az a terv, hogy a majdani bábszínházi térben alakítsunk ki egy kuckót, ahova a kisgyerekek a kísérőikkel együtt bármikor bejöhetnek játszani. Főleg az őszi-téli hónapokban látjuk ennek szükségességét, egyelőre egy „kezdőcsomaggal” indulunk, s ha megszeretik a babák és lesz rá igény, mindenképpen bővíteni szeretnénk. A játéktér használata ingyenes lesz és a román anyanyelvű gyerekeket is szívesen látjuk majd. A tervező-kivitelező Csóka Esztertől — aki Budapesten él és több ilyen játszóteret kialakított már — azt kértük, hogy az eszközök mobilisek, szállíthatóak legyenek, hogy alkalomadtán, amikor kiszállni megy babaelőadásunk, akkor magunkkal vihessük, és bárhol kialakíthassunk egy kuckónyi helyet az előadásra látogató gyerekközönségünknek.

— Lesz idén BábSzóTér?

— A bábjátékos találkozót, amelyen a Szatmár megyei ovisok és kisiskolások szokták bemutatni kis jeleneteiket, idén decemberre toltuk, ugyanis az októberi-novemberi időszakunkban sok feladat vár ránk. Játsszuk majd a Hamupipőkét, A három kismalac és a farkasok előadást, Kecskeméten részt veszünk a 13. Magyarországi Bábszínházak Találkozóján, ami szakmai szempontból egy fontos esemény számunkra, majd Veszprémben játsszuk bérletben A három kismalac és a farkasok című előadásunkat, ami egy bérletcsere keretén belül valósul meg. Idén először sikerült bérletcserét megvalósítani, a veszprémi Kabóca Bábszínház egy Máté Angi-mesét hoz el az iciri-piciriseknek, amelyet Székely Andrea rendezett és a Volt egyszer egy… címet viseli.

— Mi lesz a kicsik harmadik előadása?

— A Történet a tálról és kanálról, amelyet egy nagyon szép Michael Ende-mese nyomán Schneider Jankó, a debreceni Vojtina Bábszínház tagja, a budapesti Színművészeti Egyetem bábos tanára fog rendezni. A bábokat a szatmárnémetiben már több alkalommal alkotó Bartal-Kiss Rita tervezi és készíti.

— Az évad második felében mit terveztek?

Újdonságnak számít a bábos workshop, amit szervezünk, erre Tengely Gábort, a győri Vaskakas Bábszínház főrendezőjét , Uray Pétert, a Kaposvári Színművészeti Egyetem tanárát és Szabó Mátyás gólyalábas tűzzsonglőrt kértük fel. Aztán április környékén újabb babaelőadással szeretnénk várni a kicsiket, ezt én rendezném, és terveink szerint ez „nemzetközi babanyelven” folyna, tehát román anyanyelvű gyerekek számára is élvezhető lesz, valamint külföldi fesztiválokon is forgalmazható lenne.

Mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy nagy örömünkre szolgál, hogy az Autonet szatmárnémeti vállalkozás kitüntetett figyelemmel és anyagi támogatással segíti a bábszínház munkáját, valamint sikeres pályázás eredményeként támogatja produkcióinkat a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány is.

Márk-Nagy Ágota