A hadadiak imádsággal ünnepeltek

Tegnap rendezték meg a kilencedik Hadad Napot, a délelőtti programban ökumenikus istentisztelet szerepelt. A nagy hőség ellenére nagyon sokan imádkoztak együtt, világiak és egyháziak.

Hadad község napja az egyetlen a megyében, ahol a délelőtti programban kizárólag csak az ökumenikus istentisztelet szerepel, a szórakozási lehetőség délután és este biztosított. Balogh Ferenc polgármester köszöntötte a résztvevőket, közöttük azt a huszonöt fős holland küldöttséget, akik a Barátok Románia Alapítványt képviselték. A polgármester megköszönte azt a sok segítséget, amit negyed évszázadon át a hadadiaknak adtak. Jan te Kloeze, a Barátok Románia Alapítvány elnöke meglepetést okozott a résztvevők számára, ugyanis tolmács állt mellé, amikor felszólalt, de ő mindenki számára érthetően, magyar nyelven olvasta fel a beszédét. A hollandok huszonöt év után sem zárják le a segítségnyújtást, hanem tovább keresik annak a lehetőségét, hogy segítsék a hadadiakat. Balogh Ferenc kifejtette: nagyon fontos a hadadiak számára, hogy legyen egy nap, amit nemzetiségi és felekezeti hovatartozástól függetlenül együtt tölthetnek el.

Magyar Lóránd parlamenti képviselő Pataki Csaba megyei tanácselnök üdvözletét is tolmácsolta, aki megígérte, hogy a Hadad felé vezető út elkészül. Magyar beszélt még azokról a tervekről, amelyek az elkövetkező időszakban fognak megvalósulni. Példaértékűnek tartotta a rendezvényt amiatt, hogy együtt vannak az egyházak és a világiak egy népes hadadi közösségben.

Bak László, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség lelkipásztora igehirdetésében arra kereste a választ, mi lehet az oka annak, hogy az emberek más településekre, más országokba vagy kontinensekre mennek el, majd onnan visszatérnek. Itt az ideje annak, hogy felébredjünk — hangsúlyozta a lelkipásztor. — A huszonöt éve ide járó holland közösség sokat segített a hadadiaknak, hogy azok felébredjenek. Ha belegondolunk, arra következtethetünk, hogy nem igazán az volt a nagy segítség a hollandok részéről, hogy anyagi támogatást hoztak — persze arra is szükség volt —, hanem az igazi nagy segítség az, hogy rádöbbentették a hadadiakat, mennyire hiányzik a mai emberekből a lélek. Minden ember világosan kell lássa mi a célja és miért él. Meg kellene tudni, hogy azok, akik elmennek, miért mennek, és azok, akik visszatérnek, miért térnek vissza. Isten a hadadiaknak adta ezt a földet, amit valaha bokrok nőttek be, de azok, akik itt keresték az otthont, széppé tették azt maguk számára. Ennek a településnek a sorsa azokon múlik, akik tudnak hinni abban, hogy amit elődeik széppé tettek és belaktak, azt ők még szebbé teszik és belakják.

Tatár János hadadnádasdi lelkipásztor elmondta: azt tapasztalja, hogy a Hadad napi rendezvény egy hosszabb istentisztelet, mégis minden évben sokan jönnek, ami azt jelenti, hogy van rá igény. Mi vagyunk a gyülekezet, mi leszünk ezentúl is, ha elődeinket követve hirdetjük Isten üzenetét.

Tőtős Beáta hadadi lelkipásztor kiemelte: ez az a nap, amikor sok felől sokféleképpen gondolkodók érkeznek Hadadra. A XXI. század egyik jellemzője a zúgolódás. Mindenki saját magát igyekszik előtérbe helyezni, és azt hiszi, nem tartozik senkinek. Pál apostol viszont a keresztyén értékekre tanít ma is minket, s az egyik legfontosabb ilyen érték az egymás iránti tisztelet.

Balogh Ferenc hadadi baptista lelkipásztor az imádság fontosságára hívta fel a figyelmet. Ahhoz, hogy változások történjenek, nekünk kell megváltozni. Szükség van a változásra, mert annak mi látjuk a hasznát — mutatott rá. Az istentiszteleten több alkalommal énekelt a nagybányai egyházközség vegyes kórusa.

A községnap délután folytatódott, amikor hagyományőrző együttesek, szólisták és könnyűzenei együttesek szórakoztatták a közönséget.

Elek György