A Harag György Társulat a MITEM-en

A 7. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) április 8. és május 17. között kerül megrendezésre a budapesti Nemzeti Színházban. A rangos fesztiválon részt vesz a szatmárnémeti Harag György Társulat is, Szőcs Géza Raszputyin című drámájával.

Hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Nemzeti Színházban, ahol ismertették a MITEM programját, ugyanakkor nagyon fontos bejelentésekre is sor került.

A NESZ (a Nemzeti Színház zenekara) és Udvaros Dorottya adta elő Cseh Tamás Budapest című dalát a Rocco és fivérei című előadásból.

A sajtótájékoztatón részt vett Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kulturális államtitkára, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, díszvendég volt Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapító-igazgatója, rendező, Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója, valamint Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja, aki egyben a VII. MITEM főszervezője is.

A sajtótájékoztatón vendégként vett részt: őexcellenciája Ali Mokrani, Algéria budapesti nagykövete, őexcellenciája dr. Robert Kokalj, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete, Gabriel Kohn miniszteri tanácsos, helyettes misszióvezető Románia budapesti nagykövetsége képviseletében, Mrs. Tong Thi Thanh Thuy, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagykövetségének első titkára, dr. Gian Luca Borghese, az olasz Kultúrintézet igazgatója, valamit több magyarországi és nemzetközi sajtóorgánum képviselője.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy az idei MITEM-en 2500 év kulturális ívét fogják felfesteni, és egészen különleges színházi csemegékkel fognak a nézők elé állni, akik között egyre több a határokon túlról érkezők száma. A MITEM legnagyobb értéke, hogy a hét évvel ezelőtt megfogalmazott alapelvek azóta is érvényesek, ezek mentén jön létre ez a fesztivál, ez a színházi találkozó. Az egyik alapérték az, hogy a színházak nem versengenek, hanem találkoznak, megpróbálnak hidakat építeni, kapcsolatokat teremteni, nagy-nagy kíváncsisággal mások művészetére, mások gondolataira. A szervezők kényesen vigyáznak arra, hogy valóban nyitott legyen a fesztivál mindenféle szempontból. Egyrészt szakmai szempontból azt szeretnék, ha évről évre megmutatnák a világszínházat az összes irányával, különlegességével, próbálkozásaival, útkeresésével, a másik szempont az, hogy gondolati, filozófiai szempontból egy nyitott hely a MITEM. Látva azokat a folyamatokat, amelyek sajnos nagyon sok európai nagy fesztiválnál végbementek — ilyen az egygondolatiság, az együzenetiség, a kényszerből az egyféleség irányába való mozgás —, a MITEM-re olyan színházakat, olyan alkotókat is meghívnak, akik mást gondolnak a világ menetéről, a színház jövőjéről, arról, hogy mi zajlik körülöttünk. Az elmúlt hat év bizonyíték rá, és remélhetőleg a jövőben is sikerülni fog komoly párbeszédet folytatni a legaktuálisabb és legkényesebb kérdések kapcsán is, megpróbálják megérteni egymást, elfogadni egymás hitét.

Szentpéterváron, az idei Színházi Olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentették, hogy 2023-ban Magyarország szeretné megrendezni a színházi világ egyik legnagyobb eseményét. A MITEM 2020 hétfői sajtótájékoztatóján Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, a MITEM 2020 sajtótájékoztatójának díszvendége bejelentette, hogy elfogadták Magyarország kandidálását, és Magyarország elnyerte a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát, azaz 2023-ban, Madách Imre születésének kétszázadik évfordulóján a Nemzeti Színház ad otthont a rangos eseménynek. Így a tizedik MITEM lesz a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben.

Arra is fény derült, hogy április 8-án a világhírű amerikai rendező, Robert Wilson Oidipusz-rendezésével veszi kezdetét a VII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. A május 17-ig tartó fesztiválon 15 ország 19 produkciója lesz látható, a Nemzeti Színház négy előadással képviseli Magyarországot. A MITEM-bérletek január 21-től beválthatók, január 27-től pedig elindul a jegyértékesítés is.

Vidnyánszky Atilla színházigazgató a Nemzeti Színház munkája megkoronázásának nevezte azt, hogy az általa vezetett teátrumban lesz a 2023-as Színházi Olimpia. Elmondta, hogy jó lenne, ha ebből minden színház profitálna, a színházak keresnének és hívnának meg partnereket egy hosszú távú kapcsolat kialakítására.

Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeti igazgatója néhány szóban elmondta, hogy ő személy szerint miért tartja fontosnak, hogy a MITEM egyik alapelvének tekinti azt, hogy a határon túli színházak is megjelenjenek a programjában. „Aktív és igazán izgalmas kultúraközi párbeszéd kontaktzónákban jön létre. Amikor elindul egy olyan fesztivál, mint a MITEM, ami hét éve Magyarország legfontosabb nemzetközi fesztiválja, akkor kontaktzóna jön létre a kultúrák között. Néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy vannak nekünk állandó kulturális kontaktzónáink is a határokon túl, ahol több kultúra találkozik folyamatosan, s ezeknek a határán jön létre a mindennapok szintjén nagyon izgalmas színházi párbeszéd. Nagyon fontos, hogy ez a fesztivál nem feledkezik meg erről. Ezt az állandó kontaktzónát és ennek a színházi tanulságait megjeleníteni nagyon fontos olyan értelemben, hogy a világszínház részének tekintsük, és párbeszédben állhassunk a közös platformnak köszönhetően a világszínház fontos fejleményeivel” — fogalmazott a szatmári teátrum művészeti igazgatója. Bessenyei beszélt Szőcs Géza Raszputyin című előadásáról, amelynek rendezője, Sardar Tagirovsky egy újabb nézőpontot hozott be, és mindebből az érdekes találkozásból mégis egy nagyon mély, egy nagyon aktuális témát tudott megfogni. A fesztivál mottójára („Óh, e zűr között/ hová lesz énem zárt/ egyénisége”) reflektálva Bessenyei elmondta, hogy a szatmárnémeti előadás esetében mi a zűr: ez nem más, mint a huszadik századi történelem. A darabnak sikerül nemzetközi rangra emelni egy olyan problémát, amivel mi, magyarok sokat foglalkozunk a saját nézőpontunkból — szokták ezt Trianon-szindrómának is nevezni —, de ez része egy nagy egésznek, egy nagy történelmi kataklizmának, és ebből a szempontból érdekes, hogy tulajdonképpen az első világháború kitörésének a momentumát — amit a darab szerint Raszputyin szeretne megakadályozni, és ezt több módon meg is kísérli — egy máig tartó folyamatnak tekintjük. A huszadik század történetét, a háborúk egymásra épülő, egymást folyamatosan generáló, bosszú által bosszút szülő, folyamatos erőszakhullámnak tekinti, amit a morális felelősségét érző és értő értelmiséginek akkor is meg kell próbálnia megakadályozni, ha ez esélytelen. A szerző és a rendező nagyon mélyen hordozza saját mondanivalóját arról, hogy milyen nagy felelősségünk van mindannyiunknak abban, hogy elkerüljük a háborút és az erőszakot. Ezt sikerül egy olyan kontextusba ágyazni, hogy egy nagyon magyar probléma egy nemzetközi problémaként jelenik meg, hiszen olyan háborúkról beszélünk, amelyekben a győztes is veszít, mutatott rá Bessenyei.

A MITEM 2020 programját Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja ismertette, aki a nemzetközi kapcsolatokért is felelős.

Elek György