A hatalom és kultúra kapcsolata

Kereskényi Sándor irodalomtörténész tartott előadást a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum diákjainak közreműködésével.

Kedden délután megtelt a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti terme. Kereskényi Sándor irodalomtörténész „ …a nép lerázta végre gyűlölt szolgaláncait…” című előadása végig lekötötte a hallgatóság figyelmét, ugyanis érdekfeszítően beszélt a hatalom és a kultúra kapcsolatáról, arra a kérdésre keresve a választ: mi lehet az oka annak, hogy nem csak a diktatúrákban, hanem ma talán sok esetben még jobban kiszolgálják a hatalmat a művészek is. A kultúra — főként az irodalom — mindig nagy szerepet játszott a történelemben, az írók és a költők fogalmazták meg az egyszerű emberek gondolatát, mondták ki mások helyett is az igazat. Kereskényi Kádár János életútjának két pontján keresztül mutatta be, hogyan válik egy műveletlen, ma már kimondhatjuk, hogy gyilkosból, a legtehetségesebbek és legjobb tudással és képességekkel rendelkező emberek által látszólag tisztelt és nagyra becsült hős. Az 1951-ben bebörtönzött, megalázott, apátlan, identitás nélküli, bántalmazott, megtört és megpróbált Kádár a képzelet világába menekült. Eldöntötte, hogy ha kiszabadul, mindenkin bosszút áll. 1979-ben szilveszterkor ezt az embert az ország első embereként köszöntötték az akkori magyar kultúra nagyjai. Ma is találgatjuk, hogy miért: behódoltak neki, kezet csókoltak a gyilkosnak, ajándékot vittek annak, akit le kellett volna lőni? Kádár a magyar kultúra legnagyobbjainak az asszisztálásával egy hazugságra épülő társadalmi rendszert hozott létre. El kell viszont azt is mondani — emelte ki Kereskényi —, hogy az 1956-os forradalmat az irodalom készítette elő. A nemzetnek hazát jelentett a szó. Ma is elgondolkoztató az, hogy aki megveti a szavakat, mit tud adni azok helyébe?

A továbbiakban Nichita Sulyok Julianna, az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum aligazgatója konferálta fel az iskola tanulóinak a műsorát. Zongorán játszott Suhárt Evelin és Vajas Gréta; Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versét Kovács Dóra mondta el; hegedűn játszott Szilágyi Janka; Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét Blatniczki Dóra mondta el; Ákos 1956 című dalát az iskola kórusa énekelte el. Az ünnepi esemény beszélgetéssel zárult.