A helyi sajátosságokra kell figyelni

„Az erdélyi mezőgazdaság csak akkor tud erős maradni, ha megtalálja a megfelelő válaszokat az újkor kihívásaira.

E megoldásokat nem szabad törvényes úton, egy központosított rendszer szerint a gazdákra erőltetni anélkül, hogy figyelembe vennénk az igényeket és a helyi érdekeket. Azoknak a kezdeményezéseknek van jövőjük, amelyek helyi szintekről indulnak, helyi sajátosságokra épülnek. Ilyen például a LEADER-csoport, ahol a gazdák jól megfontoltan, saját érdekek mentén szövetkeznek, együtt határozzák meg, hogy melyek legyenek a következő pályázati ciklus prioritásai. Minden, ami alulról építkezik, sokkal inkább figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. Nem ugyanarra van szüksége a mezőpetri nagygazdaságnak, mint az avasi bortermelőnek, de ugyanakkor ott vannak az egyesületek is, amelyek többnyire azzal a céllal jöttek létre, hogy a tagjaik plusz pontot szerezhessenek a leadott pályázataikhoz. A szövetkezeteknek nagy előnyeik vannak, hiszen együtt könnyebben tudnak nagyobb mennyiségű terméket piacra dobni, egyszerűbb megoldani a tárolást, mert közösen építenek tárolót vagy hűtőházat, de az árat is szabályozni tudják” — fogalmazott Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője pénteken délelőtt a Szövetkezzünk — gazdák a globális világban című beszélgetésen.

„Szövetkezni akkor érdemes, ha kisebb-nagyobb csoport közös nevezőre jut, és tagjai együtt tevékenykednek a nagyobb siker érdekében. Mindegy, hogy termelői csoport vagy mezőgazdasági szövetkezet a tömörülési forma, nekünk pedig az a dolgunk, hogy a többi politikussal együtt olyan törvényeket alkossunk, amelyek segítik a gazdákat a boldogulásban. Az RMDSZ-nek konkrét javaslatai vannak ezen a téren. Elég, ha csak azt említem, hogy most már a társulások is igényelhetnek területalapú támogatást legelőkre, amit eddig nem tehettek meg. De ott van a napszámostörvényen végrehajtott módosítás, amely szerint az eddigi 90 nap helyett egy naptári évben már 180 napot dolgozhatnak azok, akik az állatok szezonális legeltetésével foglalkoznak. Ugyanakkor csökkenteni igyekszünk a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő bürokráciát. Ezek apró, de fontos lépések ahhoz, hogy a meglévő vállalkozások akadálymentesen működhessenek. Ez egy olyan intézkedés lenne, amely a bizonytalankodókat is arra sarkallná, hogy merjenek vállalkozni” — ismertette előadásában Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a tusványosi panelbeszélgetésen.

„Jelenleg egy Szatmár megye teljes egészét érintő mezőgazdasági fejlesztési stratégián dolgozunk. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért. A vidékfejlesztés szakterületen töltött több mint egy évtizedes tapasztalatomra alapozva tudom, hogy melyek a gyenge pontjai a romániai mezőgazdaságnak, de azért tudni kell, hogy vannak pozitív példák az elmúlt harminc évből. Mezőpetri és Csomaköz környékén például a rendszerváltáskor nem hagyták, hogy az akkori szövetkezetek széthulljanak darabjaikra, hanem egyben tartották a földeket a tulajdonosaik. A mezőgazdasági társulások két formája ez a két említett példa. Míg Mezőpetriben több mint 2000 hektárt dolgoznak meg együtt, s a raktározástól a tehénfarmon át a pékségig mindent lefednek, s munkát adnak a településen lakóknak, több mint 150 embernek — kissé már szociális jelleggel —, addig Csomaközön már modernebb, piacgazdasági elveken működő társulást tartanak fenn. Hátrányuk, hogy ebben a formában volt egy időszak, amikor nem tudtak EU-s forrásokra pályázni, így nem sikerült például a gépparkjukat felújítani” — részletezte Magyar Lóránd a beszélgetést követően a Szatmár megyei helyzetet, majd hozzátette, hogy komoly hátrányba kerülhetnek azok, akik nem képesek közös nevezőre jutni az érdekeik egyeztetése közben. Jó példák erre a halmi epertermelők, akik elestek attól az állandó lehetőségtől, amit a magyarországi Vásárosnaményban működő konzervgyár ajánlata jelentett volna. Az elvárás megadott mennyiség és fix ár mellett volt adott, ám hűtőház hiányában erre nincsen lehetőség, de akadályozza a szerződéskötést az is, hogy nem tömörültek érdekvédelmi egységbe a termelők.

Pénteken délelőtt a Kós Károly sátorban tartott panelbeszélgetésen Hunyadi Attila Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Szövetségének elnöke, Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere, Becze István, a Hargita Megyei Tanács vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartottak előadást.