A hírszerző szolgálat nem szól bele a kormánytagok kinevezésébe

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tagadja, hogy bármilyen módon beavatkozna a kormány tagjainak kinevezésébe - jelentette a Mediafax hírügynökség pénteken.

Ovidiu Marincea, az SRI szóvivője arra reagált, hogy - a román média későbbi beszámolói szerint - a kormánykoalíció vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága hétfői zárt ülésén állítólag a "titkosszolgálati véleményezés" mellőzéséről döntött az új kormány tagjainak kiválasztása esetében.

A szóvivő szerint a média által felkapott téma "nem létezik", ugyanis a szolgálatnak nem feladata kinevezésük előtt átvilágítani a miniszterjelölteket: ezt semmilyen törvény nem írja elő.

"Nem véleményezzük a jelöléseket. Információkat adunk róluk, ha azt a titkosszolgálati jelentések valamely törvényes felhasználója kéri, de kizárólag olyan információkat, amelyeket a törvényes előírásoknak megfelelően összegyűjthetünk" - magyarázta a szóvivő.

Hozzátette: kérés nélkül csak akkor tájékoztatják az arra jogosultakat, illetve az ügyészséget, ha nemzetbiztonsági kockázatot azonosítanak.

Csütörtökön Codrin Ştefănescu, a PSD főtitkárhelyettese és Şerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője beszélt arról, hogy a Tudose-kormány lemondása után Viorica Dancila vezetésével összeállítandó új kormányzat összetételébe a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele.

A frakcióvezető az Antena 3 hírtelevízióban azt állította, hogy Viorica Dăncilă kormányfőjelölt semmiképpen sem fogja negatív titkosszolgálati véleményezésre hivatkozva elutasítani valakinek a kinevezését, adott esetben például az államtitkárokét, akikről a miniszterelnök hivatott dönteni.

A szociáldemokrata politikus azt valószínűsítette, hogy elnöki mandátuma idején a jobboldali Traian Băsescu volt államfő a titkosszolgálati véleményezésekre hivatkozva valójában önkényesen szólt bele a kormányzati tisztségviselők kinevezésébe vagy leváltásába.

A 2016. decemberi választásokon győztes szociálliberális PSD-ALDE koalíció egyre gyakrabban panaszkodik arra a nyilvánosság előtt, hogy "csak kormányon, de nem hatalmon" van, mivel szerinte Romániát valójában egy obskúrus, a jobboldali államfőt bábként mozgató "párhuzamos állam" irányítja, amely az ügyészségekbe és titkosszolgálatokba beépülve politikai megrendelésre, hamis vádakkal távolítja el a közéletből a döntésekkel szembeszegülő tisztségviselőket.