×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Vidék

A hit útján járva boldoggá lenni

2018.04.24 - 08:30
Megosztás:
A hit útján járva boldoggá lenni

Vasárnap a pettyéni református templomban folytatta előadás-sorozatát Fleisz Kinga pszichológus. Ez alkalommal arról beszélt, mi a boldogság, és hogyan lehet azt hosszú távon megélni. A boldogság a hitből fakad, állandósága pedig az egyéntől függ, mutatott rá a szakember.

Az előadást megelőzően Genda Szabolcs helyi lelkipásztor Jézus boldogságmondásait olvasta fel a hegyi beszédből, arra emlékeztetve, hogy a Szentírás szerint kik a boldogok. Az igehirdető Keresztelő János példáját említette, aki egyszerű körülmények között élt, egyetlen célja az volt, hogy Istent szolgálja. Megtagadta önmagától a földi örömöket, de amikor Krisztusról bizonyságot tett, azt mondta: az én örömöm immár betelt. Dávid zsoltáraiban is olvashatunk a boldogságról: „Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság.” Majd azt mondja: „Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.” A továbbiakban a lelkipásztor a nyolc boldog mondást magyarázta.

Fleisz Kinga pszichológus arra kérte a hallgatóságot, gondolkozzanak el azon, hogy ebben a pillanatban, mennyire boldogok. Ki miért boldog vagy boldogtalan? Hogyan lehet növelni a boldogságot? Azon is el kell gondolkodni, mi köze van a boldogságnak a hithez. A hit adja meg azt a képességünket, hogy azon az úton járjunk, amelyikben hiszünk. Ha egy új eszközt, egy tárgyat kapunk ajándékba, tudjuk, hogy azt mire kell használni. A boldogság is ilyen. Ha tudjuk, hogy hogyan kell használni magunkat, akkor ki tudjuk hozni magunkból a maximumot, ha pedig nem, akkor melléfogások történnek. Képesek vagyunk arra, hogy megtapasztaljuk a boldogságot. Többfajta boldogság van. A pszichológia kétfajta boldogságot ismer: az egyik a hedonisztikus boldogság — ide tartoznak azok a boldogságfajták, amelyek valamilyen hiány, szükséglet kielégítésére használatosak: evés, ajándék, jólét, stb., ezek nagyon rövid időtartalmúak, az életminőségünk sem változik tőlük —, a másik az eudaimonikus (belső) boldogság. Kutatások igazolják, hogy a boldogság egyáltalán nem függ az anyagiaktól. Az biztos, hogy anyagi háttérrel elkerülhető a boldogtalanság, de az nem hoz boldogságot. Megvizsgálták, mi történik azokkal az emberekkel, akik nyertek a lottón, és mi történik azokkal az emberekkel, akik például hirtelen lebénulnak. Nagyon megváltozik az életük. Nagyon sok ember mondja: boldog leszek, ha… és jön a felsorolás. Ha bekövetkezik az, amire ezek az emberek vágynak, annak a boldogságereje maximum három hónapig tart. Három hónap után az ember újra visszaáll a korábbi boldogtalansági szintre. A belső boldogságra viszont az jellemző, hogy ad egy állandó állapotot, azaz nem függ attól, hogy teljesüljön valamilyen vágy, elképzelés, hanem az illető személynek az élethez való hozzáállásától függ. Abban az esetben, amikor csinálunk valamit, és teljesen belefeledkezünk, eltűnik a tér és az idő. Az ilyen típusú tevékenységek során a problémák és a fájdalmak is nullázódni fognak. Min múlik a boldogság? — tette fel a kérdést az előadó. A hiten — hangzott a válasz. Akinek van hite, az előre tudja vetíteni azt, amit addig nem tapasztalt meg. Az, aki hisz valamiben, el tudja érni azt. Amikor azt gondoljuk, hogy a mi hedonisztikus, szükségletkielégítő boldogságunk nem érhető el, akkor egy bizonytalanság, egy szorongás áll be. Aki a hiányokra koncentrál, arra figyel, ami nincs, nem tud átívelni, felemelkedni az eudaimonikus boldogsághoz. Aki úgy nézi az életét, hogy az több, mint az anyagi javak gyűjtése, és azt gondolja, hogy a lelki élete, a szellemi élete, az Istennel való kapcsolata fontosabb, az tud hinni a hosszan tartó boldogságban és el is éri azt, mert tudja annak a törvényszerűségeit is. Vannak emberek, akik a legnehezebb megpróbáltatásokat is képesek túlélni, míg vannak, akik belepusztulnak. Mi az, ami az egyik embert megkülönbözteti a másiktól? — tette fel a kérdést Fleisz Kinga. Aki érti azokat a dolgokat, amik vele történnek, képes túllépni a nehézségeken. A legtöbb esetben azok találják meg életük értelmét a legnehezebb helyzetekben is, akiknek közük van Istenhez. Az Istenbe vetett hit segíti az embert abban, amit elkezd, és be is tudja fejezni azt anélkül, hogy folyton a változtatást fontolgatná. Konfliktusok, családi problémák, betegségek, szociális problémák esetén meg kell találni a magyarázatát annak, hogy miért van úgy. Ez nem egy tudás, ez hit. Az a szakasz, amikor még nem tudjuk, de hisszük. Amikor már tudjuk, az már meggyőződés. A hit olyan boldogságszintet tud hozni, ami mindentől független. A boldogság addig tart, amíg a hit, de ez örök és állandó is tud lenni. Ez csak rajtunk múlik, mutatott rá a pszichológus. Hogyan lehet a boldogság állapotot megtartani? — következett az újabb kérdés. Ha azt érezzük, hogy hálásak vagyunk valamiért, akkor a hála kiváltja az értelemkeresést. Egy embernek naponta hússzor kell hálát adnia. Nem csak egy nap, hanem folyamatosan. Ez egy jó gyakorlat arra, hogy fejlesszük magunkban az értelemkeresésre való készséget. Jó lehetőség erre az, amikor a családtagok segítik egymást. Nem a hibákat keresik, hanem a megoldásokat. Gyakorolni kell azt, hogy van értelme az életnek, és hálásnak kell lenni érte. A boldogságot oda-vissza kell növelni. Minden ember megtanul a szüleitől, a környezetétől egy modellt, azt, hogy hogyan kell élni. Nálunk — főleg magyar vidékeken — nem gyakori a boldogságmodell. Nem szokás kifejezni a boldogságot. Az emberek nem tesznek azért, hogy boldogok legyenek. Van egy tanult, szociálisan elfogadott boldogságmintánk, ami nem mindenki számára alkalmazható. Mi tudjuk befolyásolni egymás boldogságát azzal, hogy örülünk a másik boldogságának. A „jól létnek” három összetevője van: egy genetikai, ami ötven százalék, tíz százalékot tesznek ki az életkörülmények, és negyven százalék az illető hozzáállása (életvitele, gondolkodása). Az ötven százalék tanulással és szokással változtatható, a negyven százalékkal meg lehet változtatni az ötven százalékot, a tíz százalék szinte jelentéktelenné válik a boldogság elérésében — mutatott rá Fleisz Kinga.

 Elek György