A karrierépítés kulcsa: az idegen nyelv

Van egy mondás: ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy.

A magyar anyanyelvűek nyelvtudása nem kielégítő, ennek oka nemcsak az oktatási rendszerben keresendő, hanem a nyelvünk elszigeteltségében is. A munkaadók azonban ezzel nem foglalkoznak: a legtöbb állásajánlatok szövegében szerepel az az igényük, hogy a leendő munkatárs beszéljen valamilyen idegen nyelven. Egyre gyakoribb az is, hogy a világnyelvek mellé egy "egzotikus nyelv" ismeretét is elvárják.

Az Európai Unió lakosságának 38 százaléka nem tud az anyanyelvén kívül más nyelvet, az Eurostat legutóbbi felmérésének adatai szerint. A románok kétharmada, a portugáloknak pedig a fele nem ismer mást az anyanyelvén kívül, a magyarok háromnegyede kizárólag magyarul beszél.

Az Eurobarometer 2012-ben publikált egy, az EU-s állampolgárok idegen nyelv ismeretére vonatkozó, időszakos tematikus jelentést. A jelentés szerint 2012-ben az EU-s tagországok állampolgárainak 54%-a anyanyelvén kívül még beszélt (alapvető társalgási szinten) legalább még egy nyelven, 25% még legalább két nyelvet és 10% még három másik nyelvet. Az éllovas Luxemburgban az állampolgárok 98%-a beszélt legalább még egy nyelvet az anyanyelvén kívül, a sereghajtó Magyarországon 35%. Románia (ahol a népesség 48%-a beszél legalább egy idegen nyelvet) valahol a középmezőny alsó fertályában helyezkedik el.

Az angol a befutó

Az Eurostat adatai szerint az Unió 28 tagországában 94 százalékban az angolt tanítják fő idegen nyelvként a középfokú oktatásban, az alap-, és középszintű oktatásban résztvevő tanulók 83 százaléka, míg a felsőbb oktatásban a tanulók 94 százaléka tanulja az angolt első idegen nyelvként. A második leggyakoribb tanult nyelv a francia, ezt a tanulók 19-23 százaléka tanulja, ugyanakkor a Magyarországon preferált német nyelvű oktatást az uniós országok mindössze 9 százalékában oktatják második nyelvként az alap-, és középszintű oktatásban.

Az Eurostat szakértői szerint a 25-64 éves munkavállalói szegmens tekintetében az angol nyelv tudása elengedhetetlenül szükséges a munkavállalás során. Az európai munkavállalók 20 százaléka kiválóan, 35 százaléka jól beszél angolul.

Európában a legismertebb idegen nyelv az angol. A nem angol anyanyelvű EU-s polgárok 38%-a ismeri ezt a nyelvet, ezt követi a francia nyelv (12%-al), majd a német (11%-al). Romániában és Magyarországon is az első legismertebb idegen nyelv az angol 31 illetve 20%-al, az erdélyi magyarok esetében az angol nyelvismerete 34% körüli. Ami érdekes az talán az, hogy amíg Romániában a második legismertebb nyelv a francia (17%), addig Magyarországon a német (18%), illetve az erdélyi magyarság esetében is a német (20%). Romániában, valószínűleg tekintettel a nagymértékű Olaszország irányú migrációra a harmadik legismertebb nyelvnek az olasz jött ki (7%), Magyarország és az erdélyi magyarok esetében ez a francia, 3 illetve 13%-ban.

A nyelvtanulásban az uniós tagországok számára követendő példa lehet Liechtenstein, ahol alapfokú tanulmányok esetén a tanulók 100 százaléka tanul angolt, 45 százalék franciát, felsőfokú oktatásban a tanulók 100 százaléka angolt és franciát is egyaránt tanul.

A munkaerőpiacon nélkülözhetetlen

Az nyelvtudás jelentősége a kisebb országok polgárai esetében különösen nagy. A munkaerőpiacon eladható tudásnak Magyarországon is egyre fontosabb része a nyelvismeret. Nemcsak az EU-n belüli munkavállalás, mobilitás, hanem a multicégek magyarországi jelenléte miatt is nélkülözhetetlenné vált. A nemzetközi piacon nagyon nagy hátrányban vannak a magyar munkavállalók, ugyanis igen kevesen beszélnek elfogadható szinten más nyelveken.

Újra népszerű az orosz nyelv is, illetve az „egzotikus”, keleti – japán, kínai – nyelvet beszélők is nagyon nagy előnnyel indulnak a munkaerőpiacon.