×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
11 °C
szitálás
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Vidék

A kiút lehetőségeit kutatják a falugazdászok

2019.02.06 - 08:00
Megosztás:
A kiút lehetőségeit kutatják a falugazdászok

Piskolton is gazdatalálkozót tartottak tegnap. A mezőgazdaság fejlesztéséről tanakodtak. Elhangzott: vannak támogatási lehetőségek, de úgy kell beavatkozni, hogy annak legyen is értelme.

Nem is tudnak, de nem is akarnak mindent elmondani a mezőgazdasági fejlesztési elképzelésekről — nyomatékosították rögtön az elején a tegnap megkezdődött programsorozaton. Kedden Mikolán kívül Piskolton, utóbbi településen a helyi református gyülekezeti teremben mintegy húsz gazdának szólt a lehetőségekről Kovács Szabolcs falugazdász, illetve Tóga István, a Leader-közösség Dél-nyugat-szatmári Akciócsoportjának menedzsere. Mint nyomatékosították, ízelítővel szolgálnak, és akit érdekel mindez, aki nyitott a változásra, az idővel úgyis megtudja a számos, egymás mellett futó elképzelést.

A falugazdász Kovács Szabolcs ismertette: végre elérkezik Szatmár megyébe is Magyarország külhoni mezőgazdászoknak szánt támogatási rendszere. Jelenleg az adatbázis kiépítése történik, ennek jegyében jött létre ez a találkozó is. Ugyanakkor a falugazdász-hálózatnak feladata a szakmai tanácsadás is. A közeljövőben például Nagykárolyban tartanak majd előadásokat neves szakemberek, illetőleg a mezőgazdaság különféle válfajaiban tevékenykedő cégek. Arra a rendezvényre is várják az érdeklődőket — emelte ki, és hozzátette, hogy konkrét képzések is lesznek, melyeken oklevelet kaphatnak a részvevők, de valós tudást is.

Ebben az első lépésben tehát nyilvántartást hoznak létre — hogy lehessen tudni, például Piskolton hány gazda is foglalkozik zöldségtermeléssel, mindezt mekkora területen teszi, milyen támogatásra lenne szüksége stb. Az adatok összegzése révén derül ki, milyen támogatási forrásokra van szükség itt, a Partiumban. Rámutatott arra, hogy ebbe a folyamatba illeszthető a nemrégiben megtörtént államtitkári, vagy az éppen mezőgazdasági tárcavezetői látogatás. Ezeken az alkalmakon is kiderült, hogy a magyar kormánynak célja továbbra is segíteni a külhoni magyar gazdákat. Viszont nem egyfajta adományra kell számítani, hanem életképes elképzelésekhez való hozzájárulásra. A következő évi, a 2020-as költségvetésben már erre a célra is el fognak különíteni egy összeget, melyből vélhetően két támogatási lehetőséget pályázhatnak meg immár az itteni gazdák. Egy, a kisebbeknek, közepeseknek szóló, melyben talán 15 ezer eurónyi támogatás igényelhető, egyelőre nem tudni, mekkora önrészes hozzájárulással. Míg egy nagyobb, amely a mezőgazdasági tárcavezető elmondása szerint azoknak szól majd, akik az előbbi támogatásban részt vevőket kiszolgálják, azaz például a gazdatárulásoknak, -szövetkezeteknek.

Tóga István menedzser beszélt némileg részletesebben a több szálon futó gazdaságélénkítő folyamatokról. Mindenekelőtt tisztázta, hogy akár szerte a vidéken, Piskolton is évről évre kevesebben művelnek földet; egyre kevésbé képzelik el helyben a jövőjüket a fiatalok. Mint kiemelte, mindez oda vezethet, hogy gyakorlatilag megszűnik a vidék. Hogy a folyamatot megállítsák, egyre többen „gondolkodnak együtt”, keresik a kilábalási lehetőségeket. Rámutatott például arra, hogy a Leader-program bár egy csepp a tengerben, de 6 millió eurónyi támogatást biztosított ebben a tájegységben a mezőgazdaság fejlesztésére. Szintén ebbe a sorba illeszkedik az, hogy a magyarországi támogatási rendszer immár a Partiumra is fókuszál, nem csak a Székelyföldre, Mezőségre. Hangoztatta ugyanakkor ő is, hogy ezek a rendszerek semmiképpen sem „alamizsnát” jelentenek, hanem hozzájárulást. Ezért javasolta ő is, hogy az érdeklődők iratkozzanak fel az adatbázisba. Ugyanakkor meghívta az érdeklődőket az együttgondolkodásra.

Beszélt arról, hogy a termelőknek — így a piskolti gazdáknak is — az a gondja, hogy kiszolgáltatottak. A folyamatból, amely során az elvetett magból a kész termék eljut a háziasszony levesébe (például a zöldségtermesztés esetében), a termelő határozhatja meg a legkevésbé az árat. Hogy ez megváltozzon, hogy a gazdák csak azzal foglalkozzanak, amihez értenek, ami az ő feladatuk, azaz a termesztéssel, szerencsés lenne egyfajta szövetkezeteket létrehozniuk. Úgy például már országos szinten is megjelenhetnének a terményeikkel. Törvény írja elő, hogy a hipermarketeknek legalább felerészben hazai terméket kell árulniuk. Azonban a gazdák egyenként nem tudnak szerződni az óriási cégekkel, közösen viszont igen.

Konkrét példákat is felhozott: országos viszonylatban Halmi vidéke biztosítja az eper 80 százalékát. Létre is jött egy társulás egy támogatás kapcsán, hűtőház is lett, ellenben az a szövetség nem életképes. Kolozs megyében viszont egy, a jórészt zöldségtermesztő piskoltaik számára különösen érdekes szövetkezet működik, amely többmillió eurós profittal zárta az utóbbi évet. Hangoztatta, hogy mind magyarországi, mind romániai, vagy európai uniós források akadnak, de mindehhez a szemléletváltás is szükséges. Azaz alkalmazkodni kell az igényekhez, a lehetőségekhez. Ők ebben tudnak, próbálnak segíteni. Összegzésként felvetette: „lássuk meg közösen, hogy mi a kiút Piskolton!”

Kérdések is érkeztek szép számmal. A konkrét példák érdekelték leginkább a jelenlévőket, fel is merült annak az igénye, hogy közösen ellátogassanak a Kolozs megyei szövetkezethez, lássák meg, hogy kezdtek hozzá, hogyan is lett életképes az a társulás.

 

Megyeri Tamás Róbert