A kormánykoalíció vezetőit is segítené a közkegyelmi rendelet

Többek között Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormánykoalícióban részt vevő szabadelvű ALDE társelnöke is haszonélvezői lennének a kormány által előkészített büntetőjogi intézkedéseknek - mutatott rá az ellenzéki sajtó.

A csütörtöki lapok tág teret szenteltek annak, hogy a Sorin Grindeanu vezette PSD-ALDE kormány szerdán sürgősségi rendeletekkel, előzetes társadalmi vita nélkül készült életbe léptetni egy közkegyelmi tervezetet és a büntető törvénykönyv módosítását, amelyet csak az akadályozott meg, hogy Klaus Iohannis államfő bejelentetlenül megjelent a kabinet ülésén.

Mivel a jobboldali ellenzéknek meggyőződése, hogy a kormánytöbbség nem a börtönök túlzsúfoltsága miatt akarja módosítani a büntetőjogot, hanem így akar mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított vagy már elítélt politikusainak, szerdán Bukarestben és más nagyvárosokban tüntetők ezrei vonultak utcára.

Az ellenzéki sajtó az időközben nyilvánosságra hozott tervezetek elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a büntetőjogi intézkedések egyik fő kedvezményezettje Liviu Dragnea PSD-elnök lenne, akit priusza akadályozott meg abban, hogy pártja választási győzelme után magának követelje a kormányfői tisztséget.

Dragnea a vitatott intézkedések nélkül nem hogy miniszterelnök nem lehet, de börtönbe is kerülhet, tavaly áprilisban ugyanis jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de júliusban egy másik ügyben is vádat emeltek ellene, és ha ebben is jogerősen elmarasztalják, a négyéves próbaidőre felfüggesztett első börtönbüntetést is le kell töltenie.

Dragneát választási csalás megszervezésében és befolyással való üzérkedésben találták bűnösnek az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Tavaly nyáron azért állították ismét bíróság elé, mert az ügyészek szerint 2006 és 2013-között Teleorman megye tanácsának elnökeként hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra bujtatta fel beosztottjait.

A jobboldali România Liberă szerint a közkegyelmi tervezetet azért terjesztették ki - a börtönök túlzsúfoltságát nem érintő - felfüggesztett büntetésekre is, hogy "tisztára mossák" Dragnea priuszát és eltöröljék az esetében kiszabott négyéves próbaidőt is. A Btk. tervezett módosítása az újabb vádtól is megszabadítaná Dragneát, hiszen az már csak abban az esetben büntetné a hivatali visszaélést, ha az 200 ezer lejnél nagyobb kárt okoz - Dranea ügyében pedig 108 ezer lejre becsülték a kárt.

A kétkamarás román parlament másik házelnökét, Călin Popescu Tăriceanut tavaly júliusban hamis tanúzás és bűnpártolás gyanújával állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Ügyében még első fokon sem született ítélet, de ha bűnösnek is találná a bíróság, a közkegyelmi rendelet utólag is felmentené az esetleges büntetés letöltése alól, a tervezet ugyanis a 2017. január 18-a előtti, öt évnél nem nagyobb szabadságvesztéssel sújtott bűncselekmények elkövetőit részesítené kegyelemben, attól függetlenül, mikor mondják ki a jogerős ítéletet - mutatott rá a liberális Adevărul.

A Cursdeguvernare.ro portál - a társadalmi vitára bocsátott dokumentumok meta-adataiból - azt is kiderítette, hogy csak a Btk. módosítását célzó tervezetet szerkesztették az igazságügyi minisztériumban, a közkegyelmi rendeletről szóló dokumentumot viszont egy olyan számítógépen kezdték megfogalmazni, amely Dragnea képviselőházi kabinetjében működik.

Az ellenzéki sajtó szerint a két házelnökön kívül számos más ismert - jobb- és baloldali - politikust mentene meg a börtöntől, vagy az okozott kár visszafizetésétől, ha akár csak néhány órára is életbe lépne a PSD-ALDE koalíció által kidolgozott közkegyelmi rendelet.