A kötelesség hálójában — „kiégett” orvosok
Utoljára módositva: 2019-07-08 13:01:26

A bürokrácia és az elavult elektronikai rendszerek miatt kevés idő jut a konzultációra, a betegekkel való párbeszédre, így nem csak a hibalehetőség magasabb, de az orvosok is kiégnek — derítette ki az Általános Orvosok Európai Szakszervezetének (UEMO) kutatása.

A hazai egészségügyi rendszerben tapasztalható áldatlan állapotokról szinte mindennap cikkezik a sajtó, de az ágazatban dolgozók kiégése már jóval ritkábban kerül terítékre, annak ellenére, hogy egyre inkább gyakori a szakemberek körében. Az orvosok kiégéséről nemrég Kolozsváron, az Általános Orvosok Európai Szakszervezetének (UEMO) első romániai közgyűlésén mutattak be egy átfogó tanulmányt. A dr. Bumbuluţ Călin szatmári háziorvos vezette szakszervezet, amely nem kevesebb mint 520 ezer orvos tagot számlál, 25 ország szakembereit vonta be a felmérésbe, melynek eredményeit dr. Mary McCarthy nagy-britanniai orvos, az UEMO alelnöke részletezte.

A kiégés vagy közismert nevén „burnout” szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük — például orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok. A „burnout syndrome” kifejezést — még ha sokan magukra is ismernek — orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják. A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való, hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben. A kiégéshez több ok vezethet: sok stressz, intenzív lelki megterhelés, a munka iránti motiváció csökkenése, a munkahelyi elismerés hiánya, a munkahelyi kapcsolatok megromlása, következésképpen az önértékelés csökkenése. Az okok gyakran ok-okozati viszonyban állnak egymással, és néha nem könnyű eldönteni, hogy melyek voltak a kiindulási problémák. A probléma gyakran olyan személyeket érint, akik nagyfokú elvárásokkal, idealizált képet követve vágnak neki a munkának. Ha az elvárások nem teljesülnek, könnyen beindulhat a folyamat.

Futószalag és bürokrácia

Nemzetközi tanulmányok szerint a kiégést az egészségügyi ellátásban és az orvosok szakmai környezetében tapasztalható gyors változások idézik elő. Az orvosok kiégésének következményei pedig meglehetősen szörnyűek, és hatással lehetnek a páciensek egészségére is, gátolják a minőségi ellátást. Az orvosok kiégéséhez hozzájárulnak a rosszul tervezett digitális egészségügyi nyilvántartások, rendszerek — például idehaza a legnagyobb országos elektronikai rendszer, az egészségbiztosító központi platformja (SIUI) —, amelyek alkalmazása nehézkes, akadozó, így az orvosok több időt szentelnek olyan feladatokra, amelyek nem járnak közvetlen haszonnal a betegek számára, és ez hozzájárul a kiégésükhöz. Az orvosok ugyanakkor sokszor úgy érzik, hogy futószalagon dolgoznak, ami nem csoda, hiszen az UEMO-felmérés szerint míg Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban 500–1250 páciens szerepel egy-egy háziorvos listáján, addig Romániában, Csehországban, Írországban, Litvániában, Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és Nagy-Britanniában legkevesebb 1250, de akár 2500 páciens is jut egy családorvosra.

Ami a napi konzultációk számát illeti, 10–25 beteget kell ellátniuk egy-egy rendelés alkalmával a belga, finn, norvég, portugál vagy szerb orvosoknak, ellenben a román, osztrák, cseh, francia, ír, olasz, litván, holland, szlovén, spanyol, svájci és brit szakembereknek 25, de akár 50 beteget is el kell látniuk naponta.

A kutatásban részt vevő belga, finn, olasz, litván és portugál általános orvosok szerint ahhoz, hogy egy biztos és pontos diagnózist tudjanak felállítani, a páciensek száma nem kellene meghaladja a napi 10–15-öt, míg a romániai, ausztriai, csehországi, franciaországi vagy a norvégiai orvosok 20–25 pácienst tudnának ellátni teljes biztonsággal.

Eközben a páciensekre nagyon kevés idő jut, mindössze 10–15 perc — állítják többek között a hazai orvosok, míg Belgiumban, Finnországban, Franciaországban vagy Portugáliában 15–20 perc is jut egy betegre. Egy konzultációnak, az adminisztratív teendők nélkül, legalább 15–20 percesnek kellene lennie a román, osztrák, cseh, francia, máltai, holland, norvég, szlovén és spanyol orvosok szerint, ellenben a belgák, finnek, olaszok vagy britek ennél is többet, legalább 20–30 percet szánnának a beteg vizsgálatára, a vele való beszélgetésre.

A családorvosok napi 6–8 órát dologznak idehaza, csakúgy, mint az osztrákok vagy a spanyolok, míg a belgák, csehek, finnek vagy britek 8–12 órát is. A legtöbbjük szerint azonban 6–8 óra lenne az ideális munkaprogram, de semmiképp sem napi 12 óra. A legtöbbször az osztrák, belga és máltai családorvosok járnak beteglátogatóba, házi konzultációra, naponta 5–10 alkalommal is, míg idehaza és a többi, a felmérésben részt vevő országban napi 1–3 ilyen jut.

A különböző dokumentumok elolvasása, kitöltése, receptek felírása a munkanap 10–20 százalékát veszi el, ha egy belga, francia, ír, litván vagy svájci orvosról van szó, míg a romániai szakemberek, az osztrákok, finnek, olaszok, hollandok és britek idejének 20–50 százaléka is rámegy erre. A szakemberek fele szerint ezt a feladatot nem is végezhetné más, legalábbis, ami az egészségügyi adatok elemzését illeti, viszont a számítógépes adatok kezelésében tudnának nekik segíteni — ezt 30 százalékuk vallotta.

Az orvosok jó része szerint nem mindig felelnek meg a rendelőik a jövő elvárásainak, ezt a romániaiak mellett a franciák, olaszok, litvánok, hollandok és britek is állították.

Az UEMO-felmérésben részt vevő háziorvosok zömének van saját családorvosa, akihez a nem túl súlyos egészségügyi problémákkal szokott fordulni. Bevallásuk szerint szükségük is van egy másik szakember segítségére, főként a stresszesebb periódusokban. Vidéken ez már problémásabb, hiszen ott jóval kevesebb a szakember, mint városon. A családorvosok szerint kisebb bürokrácia, a hatóságok nagyobb támogatása és jobb finanszírozás segíthetne rajtuk, segíthetne nekik elkerülni a kiégést. Sokat jelentene az is, ha javulna a kommunikáció a szakemberek, a páciensek és kórházak között, ha performáns technológiai felszereléssel rendelkeznének.

Bumbuluţ Krisztina

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. október 23.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 60 dkg sertéstarja, só, frissen őrölt bors, 3 ek. napraforgóolaj, 8 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 1 ...