A kullancs sem a régi

A természetjárástól nagy bajba sodródhat az ember, mert fertőzött kullancs kóstolhat vérébe. Az elkullancsosodás rohamosan terjed, a városi parkokig, kertekig is eljutott már, és az élősködő mind több egyede hordozza a kórokozó vírust, baktériumokat vagy egysejtűeket, melyek még a megfertőzött tehén, kecske vagy juh tejével is belénk kerülhetnek. Az emberbe 6-7 féle betegséget olthat a vérszívó, mifelénk ezekből kettő fokozott fontossággal bír, ezzel kapcsolatba sajnos téves fogalmak kerültek valahogy az SZFÚ április 20-i cikkébe. Legsúlyosabb kullancs terjesztette betegség a sokszor bénulásokkal gyógyuló, vagy akár az életet is veszélyeztető vírus okozta agyvelőgyulladás, a kullancsencephalitis. Tájainkon csak minden tízezredik kullancs fertőzött ezzel, de Közép-Európában akár minden ezredik is. Védőoltással a kór kivédhető, de az ehhez szükséges szer nálunk nem kapható (hulljon a férgese?), a szomszédban viszont igen, 8-9000 forintba kerül a három szúrásból álló oltás anyaga, mely receptköteles. Veszélyében a második, de gyakoriságában az első a kullancs terjesztette és baktérium (egy borrelia) okozta Lyme-kór, Közép-Európában akár minden tizedik kullancs is hordozója lehet. Súlyos betegség lehet ez is, és védőoltás sincs ellene, de idejében felismerve antibiotikummal jól gyógyítható. Az viszont szerencse, hogy a szervezetbe jutott kórokozók sok esetben nem vezetnek betegségekhez, mert egy jó immunrendszer és egy el nem savasodott szervezet legyűri, legyőzheti őket.

A kullancs 1-4 mm-es atka, vérrel telve akár mogyorónyi, lárvaként hat, kifejlődve nyolc lába van. Furfangos állat, a belénk hatoláshoz fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, vérhígító és immunbénító szerei vannak, így maradhat észrevétlen az emberen akár napokig is. Nagyon fontos ezért a test alapos vizsgálata, ha kullancsgyanús helyeken jártunk, az egyéni védekezés ez ideig talán a leghathatósabb módszer kullancsügyekben. A vérszívónak 825 fajtája ismert, ebből a Kárpát-medencében két tucat, leggyakoribb a közönséges kullancs, az ixodes ricinus, amelyik „háromgazdás” fajta, merthogy élte három szakaszában három áldozat vérét csapolja meg. Kedves, hogy az ixodes szó ragaszkodást jelent. Őkullancssága szemtelen, vagyis nincsen szeme, az áldozat testmelegét és szén-dioxid kibocsátását érzékelve támad. Előbb csak a bőrbe fúr és nyiroknedvet szív, 4-6 órába telhet, amíg az erekig ér, nagyon kell iparkodni, hogy ez idő alatt a vérszívót a bőrből kiemeljük. Az eltávolítása hozzáértést igényel, csak kullancscsipesszel, esetleg cérnával végezhető el, az állatnak pedig csak a nyakát szabad fogni. Lassan, határozott mozdulattal felfelé kell húzni, amíg a kullancs ki nem jön, ezalatt a bőr sátorszerűen felemelkedik. Ne csavargassuk, mert nincs menete. Ha az állat potrohát megnyomjuk, belénk fecskendezheti a fertőzött bennékjét. A beszakadt fej nem fertőz, nem több, mint egy szálka. Vegyszerektől, olajtól, hőtől az élősködő belénköklöndözheti fertőzött tartalmát, kerüljük ezért az ilyesmit. Egy kedves doktornő azt állította egy riportban, hogy gyufafejjel körözve körötte a bőrön a befúródott kullancs kiesik, ez a tévhit talán még az Irinyi korából eredhet. Tévhit az is, hogy apró, vérszomjas ellenségeink a fákon, bokrokon élnek, és onnan ránkugorva támadnak, valójában az aljnövényzetben tanyáznak, mert a nedves, nyirkos, hűvös, árnyékos helyeket kedvelik. Kertekben, parkokban ezért a fűnyírás és az átláthatóság elriasztja őket. A kullancs nagyon bírja a gyűrődést, 6-7 fokon már télen is támad, élelem nélkül akár fél évig is bírja, a mosógépes mosást pedig vidáman túléli.

Az EU-ban 2007 óta más biocid anyagokkal együtt tiltott az egyetlen hatékony kullancsirtó (pirimifosz-metil) használata is, ügyességre és találékonyságra vall ezért, hogy városunk évente 100 000 eurót is el tud költeni vegyszeres kullancsirtásokra. Bár vannak biológiai ellenségei is a kullancsnak, ebből ma nincs haszon, a Hunterellus hookeri nevű fürkészdarazsat például, mely ölte a kullancsokat beléjük rakva petéit, a sok rovarirtó szerrel teljesen kipusztították mifelénk. Külhonban most fontolgatják az újratelepítését. Egy magyar tudóscsoport kullancsölő, másra ártalmatlan gombafajt tenyésztett ki nemzetközi érdeklődéstől kísérve, szabadalmaztatták is, de azóta csend van körülötte. Leintette volna őket a nagyhatalmú, kullancsencephalitis védőoltást is forgalmazó gyógyszermaffia?

A kullancsok fő széthordozói a juhnyájak. E tekintetben mi szatmáriak nagyon is érezzük az atyai törődést, hiszen a városvezetés már egyezkedik is szelíden a belterületeinken húsz év óta törvénytelenül legeltető és így kullancsot terjesztő juhászokkal, hogy ezután már ne tegyenek ilyet. Reméljük, hogy az ez idő alatt ekként betelepült kullancsnépség is hallgatni fog bölcs vezetőink kedves, kérlelő szavára.

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós