A legnagyobb magyarra emlékeztek

Szombaton tartották Kőszegremetén a rendszerváltás óta hagyománnyá vált ünnepséget, melynek keretében gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar előtt tisztelegnek. A rendezvény szokás szerint a falu melletti, 1861-ben állított obeliszknél zajlott.

Istentisztelettel kezdődött szombaton Kőszegremetén a hagyományos Széchenyi-megemlékezés. A templomi szertartás után a résztvevők a falu melletti obeliszkhez vonultak, ahol a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület fellépéseinek, valamint a helyi fiatalok szavalatainak szünetében az előadók felidézték a legnagyobb magyar életét, munkásságát, áldozatvállalását. Az eseményt megtisztelte jelenlétével többek között Tischlér Ibolya, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, Pataki Csaba szenátor, valamint Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke. Erdei D. István parlamenti képviselő kifejtette: Széchenyi 1830-ben kiadott, A hitel című kötete a magyar gazdasági szakirodalom első remekének számít, melyben a főúr kiváló érzékkel mutatott rá azokra az okokra, hiányosságokra, melyek a gazdaság modernizálásának, fejlődésének útjában álltak. Mint kifejtette: Széchenyi a beruházások elmaradásának okait főképp egy, Nagy Lajos király által 1351-ben meghozott törvényben látta, mely megtiltotta a birtokosoknak, hogy az örökölt földet eladják, illetve hogy jelzáloggal terheljék meg ezeket. Erdei D. István elmondta: bőven van mit tanulnunk ma is Széchenyitől, aki a szövetkezetek, társulások megalakítását szorgalmazta a gazdaságban, ugyanakkor az együttműködés szükségességét hirdette minden téren.

Sike Lajos újságíró, a rendezvény főszervezője arról beszélt, hogy két olyan magyar történelmi személyiséggel büszkélkedhetünk, akiket a szomszédos népek is fenntartás nélkül elfogadnak és tisztelnek — ezek II. Rákóczi Ferenc fejelem és gróf Széchenyi István. Kifejtette: Széchenyi folyamatosan küzdött azért, hogy a korabeli Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítsanak a magyaréval azonos jogokat, figyelmeztetve arra, hogy katasztrófához vezethet, ha továbbra is jogfosztottságban tartják a nem magyar nemzeti közösségeket. Felician Pop, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Igazgatóság vezetője szintén elismeréssel beszélt a gróf áldozatvállalásáról, politikai-gazdasági éleslátásáról, úgy vélekedve: ma is szükségük lenne Széchenyihez hasonló közéleti szereplőkre magyaroknak és románoknak egyaránt. Az igazgató szerint kétféle vezető van: a politikus, aki kizárólag a saját boldogulásával törődik, és az államférfi, aki a következő nemzedékek érdekeit tartja szem előtt — ez utóbbiak közé tartozott a reformkor egyik legmarkánsabb személyisége is.

„Széchenyi István nemcsak a szó szoros értelmében épített hidat, hanem átvitt értelemben is, hisz arra törekedett, hogy jószomszédi viszonyt alakítson ki a közép-európai nemzetek között” — sommázta mondandóját Felician Pop. A rendezvény keretében eddigi közéleti munkássága eredményeként Ludróczki Sándor polgármester Avasújváros község díszpolgárává avatta Sike Lajost, akitől megtudtuk: tervei között szerepel az is, hogy a kőszegremetei volt egyházi iskola épületében helytörténeti múzeumot, illetve közösségi házat alakítson ki. Mint elmondta: a munkát már megkezdték közadakozásból, és 87 szponzor jóvoltából mindeddig 12 ezer lej értékben végeztek felújítási munkálatokat az ingatlanon.