A Magyar Kultúra Hete előadásai - Teljes program!
Az Ady Endre Társaság idén tizenegyedik alkalommal szervezi meg a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozatot. Az „Egycsillagú égbolt” megnevezéssel, január 21–27. között zajló programsor előadásaira belépők már igényelhetők a színház jegypénztárában.
Január 21., szombat
Szakszervezetek művelődési háza, kisterem, 17 óra:
Máthé Kriszta: Apróka Eszponka — előadja: Sata-Bánfi Ágota
„Előadásunkban a székely-magyar és a csángó-magyar kultúrák összefonódását, a nyilvánvaló rokonságot, egy tőről fakadt gondolkodást és életmódot szeretnénk megmutatni. Visszamenve az időben a régi, hagyományos közösségek életmódját, szellemiségét, bájos egyszerűségét, természetközelségét és humorát bemutatva belesimulni a mába, ahol már tét az is, hogy megőrizzék ezek a közösségek a nyelvüket, hagyományaikat, nemes és derűs gondolataikat a XXI. század csillogó-villogó reklámőrületében. Szeretnénk azt is megmutatni, hogy megfér egymás mellett az, hogy egy csángó gyerek az okostelefon szolgáltatásai mellett fontosnak tartja csodálatos ősi nyelvének megőrzését, ápolását és továbbvitelét, mint ahogy azt is, hogy milyen anyagi és társadalmi nehézségekkel kell megküzdenie a Csángóföldön tanító magyar tanároknak, akik minden nehézség ellenére végtelen hittel és lelkesedéssel oktatnak, nevelnek” — írja a rendező.
Az előadás szövegkönyve Máthé Kriszta, a Bákó megyei Frumószán tanító magyartanárnő és újságírónő írásai alapján készült, melyek a kolozsvári Szabdságban és a PR Herald oldalain jelentek meg. A vetítésre kerülő fotókat szintén ő és férje, Neagu Adrian készítették. Az előadó, Sata-Bánfi Ágota Kolozsvárt született, ám diákkorában minden nyári vakációt a nagyszüleinél töltött Székelyföldön, így testközelből tapasztalta meg a székely ember küzdését a megmaradásért a mindennapi létben. A felhangzó csángó dalokat frumószai csángó asszonyoktól gyűjtötték, az előadásban pedig közreműködik a PásztorHóra egri népzenei együttes, akik autentikus csángó népzenei kísérettel gazdagítják a produkciót. Az előadás kísérőrendezvényeként a szerző és férje által e témához kapcsolódóan készített fotókból, lehetőség szerint kiállítást is szeretnénk megvalósítani „A jelen nem létezik a múlt nélkül a múlt pedig a jelenben él tovább” címmel.
Szakszervezetek művelődési háza, nagyterem, 19 óra:
Betyárjáték — Ferenczi György és a Rackajam koncertfilmszínháza, a Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkciója
Sobri Jóska, Patkó Bandi, Veszelka Imre (és családja), Angyal Bandi, Jáger Jóska, Zölt Marci, Savanyú Jóska — és a 19. századi betyárok közül a legismertebb: Rózsa Sándor. Rablók, gyilkosok egyfelől, másfelől népballadák, mondák folklorizálódott hősei, az egykori ponyvairodalom sztárjai. A betyárkirály, az 1848–49-es szabadságharcban is szolgáló Rózsa Sándor alakja Krúdy Gyulát és Móricz Zsigmondot is megihlette — de egyiküket sem a betyárkirály életrajzi hitelessége érdekelte. Krúdyt leginkább a szeretőket tartó férfi alakja foglalkoztatta, Móricz számára pedig a „természeti, az állatokéhoz hasonló, társadalmon és időn kívüli boldogság” szimbólumát testesítette meg.
Ferenczi György szerint olyan ez az előadás, „mint egy élő, videoklipszerű zenés film. Szomjas György — aki egykor a Kopaszkutyát rendezte, tehát igencsak benne van a rock and roll — összeállított egy kvázi dramaturgiát.” A dalokat különböző színházi jelenetek, filmbejátszások kötik össze, hagyományos dialógusok azonban nem lesznek. A táncnak is meghatározó szerepe van az előadásban: erre Kovács Norbert Cimbit és társait kérték fel, akik ugyancsak az autentikus népzene-néptánc világából érkeztek.
Január 22., vasárnap — a Magyar Kultúra Napja
Szakszervezetek művelődési háza, nagyterem, 19 óra:
Tóth-Máthé Miklós: A nagyrahivatott — előadja a Magyar Drámák Színháza
A történelmi drámának Katona József óta nagy hagyománya van Magyarországon, jelesebbnél jelesebb íróink ábrázolták eseményeit a nemzeti önbecsülés elősegítésére. Tóth-Máté Miklós debreceni drámaíró darabja egy jelentős történelmi alakról, Bakócz Tamásról szól, aki majdnem pápa lett az 1513-as vatikáni választáson.
Bakócz Tamás, a keresztes hadjárat megszervezésére Itáliából hazatérő főpap Ulászló király beleegyezésével hadat gyűjtött a török ellen, és a sereg fővezérévé a jobbágyi sors elől katonának állt, és egy hőstettéért a királytól nemességet nyert lovas hadnagyot, Dózsa Györgyöt teszi meg. A szerényen fogadott kinevezést Dózsa a had kiképzésével hálálja meg, és indul is paraszt-jobbágy seregével a harcba. De Bakócz pápai küldetése és keresztény elszánása kudarcba fullad a főurak ellenkezése, jobbágygyűlölete, a pór hadaktól való félelmük következtében. Dózsa népei uraik ellen fordulnak, a nekivadult sereg öl, pusztít, de szembe találja magát Zapolya hadainak megtorló dühével. Dózsát Temesvárt foglyul ejtik, tüzes trónra ültetik, Bakócz szent szándéka visszájára fordult. Az öreg és megkeseredett érsek Rómába készül, nincs maradása, ám Ulászló kérlelésére mégis marad, hogy majd eltemethesse barátját, a királyt, s maga pedig a magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt, a később róla elnevezett kápolnában nyugodhasson. Az izgalmas, Bakócz Tamás alakját híven feltámasztó, kitűnő atmoszférájú darab tovább gyarapítja nemzeti önismeretünket. A felnőtteknek szóló előadást középiskolás kortól ajánljuk az igényes irodalmat szeretőknek.
Január 23., hétfő
Szakszervezetek művelődési háza, nagyterem, 11 óra:
Az aranyszőrű bárány — interaktív mesejáték a Magyar Népmese Színház előadásában
A király kihirdetteti, hogy a fele királyságát és a lánya kezét az nyeri el, aki megnevetteti a síró királykisasszonyt. Egy juhászlegény útnak indul az aranyszőrű báránykájával, hogy szerencsét próbáljon. Útközben sokan csatlakoznak hozzá, no nem éppen jószántukból, de a végén a tiszta szívből kacagó királykisasszony lakodalmán vígan táncolnak.
A Magyar Népmese Színház a magyar népmesékben rejlő filozófiai, erkölcsi és etikai útmutatások terjesztése mellett kötelezte el magát és vallják: „Hisszük, hogy a magyar népmesékben olyan nélkülözhetetlen értékek vannak, melyek meghatározzák egy gyermek értelmi és érzelmi fejlődését, erkölcsi tartást adnak és megerősítik a gyerekek identitását.” A Magyar Népmese Színház tíz éve a magyar népmesék legértékesebb darabjait dolgozta fel.
Szakszervezetek művelődési háza, kisterem, 18 óra:
Mi volnánk itt a folytatás… magos szavak és dalok nemzetünk dolgairól — Talán Teátrum (Magyarország) (1956 Szatmárban rendezvénysorozat keretén belül)
Január 24., kedd
Északi Színház, 18 óra:
Kányádi Sándor: Kétszemélyes tragédia — a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Magyar Művészeti Akadémia produkciója
„A ló s az eb beledöglenék, az ember beleszokik” — hangzik el a szállóigeszerű létlelet Kányádi Sándor drámájában. A Kétszemélyes tragédia 1990-ig nem jelenhetett meg Romániában. A darab — Bertha Zoltán irodalomtörténész értelmezésében — „a jelentéses bizarréria színes és sziporkázó szőttesét alakítja ki, az irónia, a tragifarce köntösében a legsúlyosabb egzisztenciális (történelmi, lélektani, erkölcsi) gondolatiságot emeli az érzékletesen egyetemes létvízió magasába.” Mint Pécsi Györgyi, Kányádi monográfusa fogalmazott: Kányádi látomása az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel.
Dinu Lipatti Filharmónia, 20 óra:
Pál apostol — dalok Pál levelei szerint
Fellép: Gryllus Dániel, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György és a Rackajam
Pál, aki Jézus kereszthalála után néhány évvel lett keresztényüldözőből kereszténnyé és apostollá, az 1. század legeredményesebb térítője volt. Élete utolsó 16 esztendejéből 13 levelet ismerünk, köztük a legfontosabbnak tartott, A rómaiakhoz szólót, amelyben elsőként dolgozza ki a keresztény egyház csaknem teljes dogmarendszerét. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, a zenét Gryllus Dániel szerezte. A Pál apostol c. hangversenyt Gryllus Dániel 1991-ben mutatta be, azóta több százszor játszották, legtöbbször templomokban, színháztermekben, művelődési házakban, ifjúsági táborokban is, és nagyon fontos volt számukra a kezdetektől, hogy a nem Magyarország területén élő magyar hallgatósághoz is eljussanak. Bővült a hangzás, amikor Ferenczi György és a Rackajam muzsikusai kapcsolódtak a koncerthez. Az új hangszerelés új lendületet adott az előadásnak, a kétezer éves gondolatok a majd' húsz éve megfogalmazott dalokban a XXI. század elejének hangján szólalnak meg, ezzel is kiemelve az apostol tanításainak ma is változatlanul ható érvényességét.
Január 25., szerda
Szakszervezetek művelődési háza, kisterem, 18 óra:
Fráter Zoltán: Édes Rózám! — Déryné szerelmes élete
Egyszemélyes előadói és színházi est Csomor Csilla főszereplésével
Csomor Csilla színművész részére Fráter Zoltán, a kiváló irodalomtörténész írta meg ezt az egyedülálló 2x40 perces, egyszemélyes színházi estet. Az előadás mindkét változata színvonalas irodalmi értéket közvetít az igényes közönségnek, apró részletekre kiterjedő harmóniával igyekszik eleget tenni a közönség igényeinek.
Az előadás célja Déryné Széppataki Róza művészi pályájának bemutatása, aki magánéleti válsága ellenére képes volt a színház világot jelentő deszkáin több mint maradandót alkotni. S mindemellett Csomor Csilla reprezentálásában a darab a XIX. századi magyar nyelvű színjátszás kulisszatitkaiba is beavat, amely ez időben a hőskorát éli.
Dinu Lipatti Filharmónia, 20 óra:
A Magyar Zene Ünnepe — Hegedűs Endre és Katalin (Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművészek) koncertje
Műsoron: Liszt: Szózat és himnusz; Bartók: Este a székelyeknél és allegro barbaro;
Schubert: Magyar divertimento 4 kézre; Liszt: XIV. magyar rapszódia; Bartók: Szonatina; Bartók: Régi magyar táncok; Liszt: Szerelmi álmok no. 3; Liszt: Les Préludes — szimfonikus költemény (a szerző átirata 4 kézre); Liszt: XV. magyar rapszódia „Rákóczi-induló”.
A magyar nemzet két legnagyobb zenei géniusza kétségkívül Liszt Ferenc és Bartók Béla. Liszt a zongorát nem egy, de száz hangszernek álmodta meg, s műveiben valóban zenekarként kezelte. Kreatív szelleme új kifejezési formákat hozott, megismertette a magyarok zenéjét a művelt nyugat-európai népekkel. Lángoló szenvedély és áradó szeretet lakott benne, muzsikájának minden hangja feljebb, egyre közelebb az éghez szeretné vinni hallgatóságát. Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb hatású komponistája. A magyar népdalt tekintette a zene legtisztább ősforrásának, több mint 8000 eredeti népdalt gyűjtött számtalan utazása során, melyek jó részét feldolgozta vagy műveibe beillesztette. Stílusa több perióduson ment keresztül, legnagyobb hatással Liszt, Wagner, Debussy voltak művészetére, mely később elnyerte azt az összetéveszthetetlen bartóki kifejezést, mely egyszerre egyedi és lenyűgözően szuggesztív, s amely megtermékenyítően hat a zeneszerzőkre mindmáig. Az osztrák Franz Schubert, a korai romantika egyik legnevesebb képviselője sokat járt Magyarországon, s hallotta a mi zenénket. Bár a Magyar divertimento c. 4 kezes művében feldolgozott dallamok nem népdalok, mégis a tucatnál is több melódiát tartalmazó kompozíció a magyaros lendület, derű és szenvedély maradandó és oly szívesen hallgatott kollekciója mindmáig.
Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész immár 40 éve a magyarországi és a nemzetközi hangversenyélet ismert és elismert szólistája, útját több ezer fellépés, CD-k és koncertfilmek jelzik, s feleségével, a szintén zongoraművész Katalinnal immár 37 éve lépnek fel rendszeresen közös előadásokkal Magyarországon és külföldön.
Január 26., csütörtök
Északi Színház, 18 óra:
Hoztam valamit a hegyekből — Tóth Auguszta Mezei Mária-estje, Budapesti Nemzeti Színház
„Azt mondják, egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Vajon Mezei Máriára hányan emlékeznek napjainkban? És hogyan? A „kecskeméti, franciás Mezeire”, aki remekül játszott kokottokat…, aki színésznő akart lenni és lett. Díva, Vörös Démon, Femme fatale! Vajon igazán ezt akarta és így? Valójában milyen ember volt? Hogyan élte mindennapjait? Kit és hogyan szeretett? Boldog volt-e, mint nő, mint ember, mint művész? Eleget tett-e a maga elé kitűzött, vállalt feladatának: szeretetben, szeretettel élni? Sok-sok kérdés, melyekre kutatva életét sem kaptunk egyértelmű választ. Nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie hű társával oldalán, mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal. Régóta és sokszor az „utamba” került Mezei Mária: vagy úgy, hogy dalait énekelhettem, vagy úgy, hogy egy könyvet kaptam róla… Ismeretlenül is megszerettem. Estemmel izgalmas kalandozásra hívom, várom Önöket. Fedezzük fel együtt — sok zenével, humorral és iróniával fűszerezve — e csodálatos Asszony, Ember, Művész életét.” (Tóth Auguszta, a Nemzeti Színház színművésze)
Január 27., péntek
Ács Alajos Stúdióterem, 17 óra:
Vetítéssel egybekötött történelmi előadások a Partiumról nyíregyházi és debreceni egyetemi tanárok, történészek közreműködésével.
Társszervezők: Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont, Harag György Társulat, G. M. Zamfirescu Kulturális Központ
Támogatók: Szatmár Megyei Tanács, Szatmárnémeti Helyi Tanácsa, RMDSZ, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Poszet Kft., Europrima Kft., Metaplant Kft.
