A magyar kultúra napja Sződemeteren
Utoljára módositva: 2020-01-27 08:43:42

Szombaton megtelt a sződemeteri református templom a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepi istentiszteleten és az azt követő ünnepi műsoron. Az eseményen Csűry István püspök hirdetett igét, majd előadások és ünnepi műsor hangzott el.

A Tasnádi Református Egyházközség leányegyházaként számon tartott kis sződemeteri közösség minden évben szervez megemlékezést, így történt ez ebben az évben is. A Himnuszt Pecz Izabella diák énekelte el, majd Pakulár István lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Jelenések 22, 1–4 igeszakaszra építette prédikációját. Ennek az igei üzenetnek az is lehetne a címe, hogy Édentől Édenig. A mai ember számára felfoghatatlannak tűnik, hogy ismét megtalálhatja az elveszített Édent. Egy olyan ajándéknak tűnik számára ez a gondolat, amit képtelen megérteni. Isten megajándékozta az embert az Édennel, ott mindent megkapott, állandó kapcsolatot tarthatott a teremtővel, mégis megszegte a szövetséget. A Himnuszban Kölcsey Ferenc az egész nemzetért imádkozik. Nem véletlen, hogy a Himnusz megírásának napja lett a magyar kultúra napja, hiszen Kölcsey imájában arra tanít minden magyart, hogy bízzon Istenben, és higgye azt, hogy újra meg lehet találni az elveszített Édent. Meg lehet találni az Édenben létezett élő folyót, ami az élet vizét adta, de ehhez szükség van arra a hitre, ami által visszajuthat az ember az élet vizéhez. Az igehirdető hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra napján látni kell, hogy Isten az első emberpárt kultúrával ajándékozta meg, olyan értékekkel, amelyek nélkül nem lehet élni, majd hangsúlyozta: „Nekünk többet ad az Úr, nem csak azt, hogy ott lehetünk azon a helyen, ahol megszületett a Himnusz szerzője. Ő megadja azt is, hogy távlatokban lássuk a kultúra kérdését. Ne csak a mai helyzetben lássuk elveszíthető, elvehető vagy éppen megtartható értékeinket, hanem azokat az értékeket is lássuk meg, amelyeket ember nem tud sem adni, sem elvenni, hanem egyedül csak Isten.” Végül felhívta a figyelmet anyanyelvünk megőrzésére, ami Isten nyelvének a megőrzése is, amely távol tartja ajkunkról a káromló, Istent vagy embertársainkat bántó szavakat.

Az igehirdetést követően Csige Sándor kolozsvári konzul elmondta, hogy magyar nyelvünket és kultúránkat úgy tudjuk megőrizni, ha anyanyelven szerzünk széles körű tudást, és anyanyelven szól számunkra az ige. A gyermekeinket pedig úgy kell nevelnünk, hogy büszkén vállalják hovatartozásukat, vigyék tovább és ápolják hagyományainkat, és ők is magyar iskolába írassák majd gyermekeiket.

Erdei D. István parlamenti képviselő kulturális örökségünk megőrzésének a fontosságáról beszélt. Megemlítette, hogy a rendszerváltás előtti magyarországi vezetés csak 1989-től nyilvánította január 22-ét a magyar kultúra napjává. Erdei ismertette a Himnusz kéziratának a történetét, ami elveszett, majd több mint száz év után előkerült, és az Országos Széchényi Könyvtárba került. A kultúra nagyon gazdag és sokszínű. Ha mindenki a rá vonatkozó részét gazdagítja, akkor lesz teljes és egymásra épülő.

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács és az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének az elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra egy értéktár, ami mindannyiunké. Hiába élünk különböző országokban, ugyanolyan értékrend alapján gondolkodva megértjük egymást. Szatmár megyében nagyon sok kulturális emlékhely van, ami azt jelenti, hogy kulturális közegben élünk. Hetvenöt éve térségünkben nem volt klasszikus értelemben vett háború, viszont van egy olyan típusú háború, melyben el akarják venni tőlünk a kultúránkat. Ilyen ránk törő veszedelem a globalizáció, ami az egyetemes értékeket helyezi előtérbe, elsöpörve ezzel a helyi értékeket. A másik ellenünk irányuló veszély a rosszul értelmezett nemzetállam, ahol igyekeznek nem elismerni a kisebbségeket. Nagy szükségünk van szellemi vezérekre, akik megpróbálják összefogni a magyar embereket, hogy megvédhetők legyenek a külső és a belső támadásoktól.

Gheorghe Marian, Sződemeter polgármestere arról beszélt, hogy Sződemeter Kölcsey és a Kölcsey-megemlékezések kapcsán lett ismert szerte a nagyvilágban. Pakulár István házigazda lelkipásztor kiemelte, hogy sok szép beszédet, verset hallottunk a magyar kultúráról, de mégis ami a legszebbé teheti a mai napunkat, az nem más, mint hogy ott lehetünk ezekben a percekben a legbüszkébbek magyarságunkra és a magyar kultúránkra, ahol az született, aki az egész magyar népünkre kérte Isten áldását. Miért fontos megemlékezni a magyar kultúráról? Mert összeköti a múltat, a jelent és a jövőt. Mintha itt, Sződemeteren most egy kicsit időtlenné válna minden, s mintha átölelne bennünket a történelem, a kultúránk, amely nélkül szegényebb lenne ma a teremtett világ — fogalmazott a lelkipásztor.

Kölcsey Himnuszát Ozsváth Hajnalka magyar nyelv és irodalom szakos tanár elemezte aprólékosan, előadása akár iskolai lecke is lehetne, de a felnőttek is sokat tanulhattak belőle.

Végül rövid ünnepi műsort mutattak be a tasnádi ifjak: Hamza Fanni, Dohi Csenge, Pakulár István és Rácz Kitti. Az ünnepség koszorúzással és szeretetvendégséggel ért véget.

Elek György

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2020. február 25.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 db tojás, 2 dl tej, 2,5 dkg friss élesztő, 10 dkg ...