A magyar nehezebb volt a románnál

Kedden anyanyelvből írásbeliztek az érettségizők. A Szatmár megyei diákok többsége magyar nyelvből vizsgázott, az általunk megkérdezettek szerint idén nem volt kifejezetten könnyű a tételsor.

Kedden anyanyelvből érettségiztek a diákok. Országos szinten körülbelül 6500 diákot vártak a vizsgaközpontokba, hogy magyar, német, illetve adott esetben ukrán, szerb, szlovák, török, olasz vagy horvát nyelvből vizsgázzanak. Szatmár megyében 464 diák iratkozott be az anyanyelvvizsgára, akik közül 449-en meg is jelentek a megmérettetésen. Közülük magyar nyelv és irodalomból 413-an, míg német nyelv és irodalomból 36-an vizsgáztak.

A magyar próbán is különböző tételt kaptak a reál és a humán szakos diákok, viszont hogy ezúttal melyik volt nehezebb, az vitatható. A reál szakosoknak Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című versének elemzése volt az első feladat, majd a második tételnél az elektronikus eszközökről vagy a hagyományos könyvből való olvasás mellett vagy az ellen kellett érvelő szöveget írniuk a diákoknak. A harmadik tétel a mártírok élete és az önfeláldozás témája köré épült, itt a tanulók Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza vagy Szent Margit legendája között választhattak, de szóba jöhettek más, általuk ismert művek is, amelyek e téma mentén íródtak.

Heinrich Andrea, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum magyartanára szerkesztőségünk kérésére néhány szóban véleményt formált a reál szakos diákok tételsoráról. Az első feladat kapcsán elmondta, hogy mivel az idei tanterv szövegjavaslatokkal látja el a pedagógusokat, nem biztos, hogy sok magyartanár felvette a repertoárjába Nagy László költészetét, így sok diáknak ismeretlen lehetett a vers, viszont hozzátette, hogy a líceumi évek során tanult verselemzés felkészítette a diákokat az idegen versek elemzésére is, így amennyiben diákbarát módon zajlik majd a dolgozatok javítása, és az esetleges egyéni olvasatokat is pontozzák a javítók, jó jegyet is elérhet a tanulók többsége.

A második, kommunikációs tétel kapcsán a pedagógus elmondta, hogy az nem kellett gondot jelentsen senkinek, ugyanis megfelelő volt annak színvonala és minősége, sőt, a téma is igen aktuális. A harmadik tétellel kapcsolatban a magyartanár a sok választási lehetőségben látta a tétel könnyűségét.

A humán szakos diákoknak az első tételnél József Attila Nem emel föl című versét kellett elemezniük, a második tételben a közösségi média mellett vagy ellen kellett érvelniük, míg a harmadik tétel során Jókai Mór Aranyember című regénye, illetve Krúdy Gyula A hídon című novellája közül választhattak, de egy általuk ismert másik epikus mű révén is bemutathatták az utazás szerepét és jelentőségét.

Szerdán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, míg csütörtökön a választott tantárgyból vizsgáznak a diákok.

Bajnai Botond