A magyarság helyzetéről is tárgyalnak
Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek kezdeményezésére az EP következő ülésén napirendjére tűzi a romániai magyarság kisebbségi helyzetének megvitatását.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja csütörtökön úgy döntött, hogy a következő, júniusi ülés napirendjére tűzi a romániai magyarság kisebbségi helyzetének megvitatását — közölte Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő, a pártközi munkacsoport társelnöke, aki egyben támogatásáról is biztosította a kezdeményezést. A közelmúltban hivatalba lépett új román kormány több intézkedése rontott az országban élő magyar közösség helyzetén. „Elfogadhatatlan, hogy az új román kormányprogram említést sem tesz a nemzeti kisebbségekről, hogy a kormány megakadályozza a hosszas halogatás után engedélyezett önálló magyar kar létrehozását a MOGYE-n, hogy egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem került kinevezésre a magyarok által lakott területeken” — sorolta a sérelmeket az MSZP EP-delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba. Szerinte emellett további egyeztetések szükségesek az RMDSZ és a bukaresti kormány között annak érdekében, hogy az új választási törvény arányos képviseletet biztosítson a romániai magyarság számára. Az EP kisebbségügyi munkacsoportjának június 14-i ülésére meghívják az RMDSZ és a román kormány képviselőit is. Tabajdi a munkacsoport csütörtöki üléséről beszámolva kitért arra is, hogy fogadták a franciaországi nemzeti kisebbségi szervezetek küldötteit, akik az elnökválasztási kampányban kisebbségi jogi követelésekkel fordultak a francia elnökjelöltekhez.
Francois Hollande újonnan megválasztott francia köztársasági elnök „országa régóta esedékes nemzetközi jogi kötelességét teljesíthetné”, ha a francia parlament végre ratifikálná az Európa Tanács chartáját a regionális, illetve kisebbségi nyelvekről — emelte ki a magyar szocialista politikus. Úgy vélekedett, hogy nagy előrelépés lenne, ha Hollande elnöksége alatt elismerést nyerne a franciaországi hagyományos kisebbségek különleges jogállása, „ha Franciaország legalább részben szakítana a kisebbségi identitást tagadó jakobinus doktrínával”. „Franciaország nemzetközi téren harcol a nyelvi sokszínűségért, a visszaszoruló francia nyelv pozíciójáért. Jelenleg a franciáknak nincs erkölcsi és politikai alapjuk ehhez, mert országukban durván elnyomják a kisebbségi, regionális nyelveket, a bretont, az elzászit, a katalánt, a baszkot, az okszitánt és a többieket. Franciaországban semmibe veszik a nyelvi sokszínűséget” — fogalmazott Tabajdi Csaba.
