A magyarság legszebb ünnepe
Március 15-én Nagykárolyban is több százan gyűltek össze, hogy közösen emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. Az ünnepség a Petőfi-szobornál kezdődött, majd a Károlyi-kastélyban folytatódott.
A már-már viharos erejű szél ellenére is szép számmal gyűltek össze a nagykárolyiak és környékbeliek szombat délután, hogy közösségben ünnepeljék március 15-ét. A Petőfi-szobornál kezdődött ünnepségen, melyet idén is a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezett, szavalatokkal és ünnepi beszédekkel emlékeztek a jelenlévők. Sróth Ödön, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke a magyarság legnagyobb, hazafias érzelmekre leginkább ható ünnepének nevezte március 15-ét, hiszen a '48-as események mély nyomot hagytak mindenkiben. Ez az ünnep Magyarország újkori történelmének kimagasló eseménye, a nemzeti identitástudat mérföldköve. Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke szerint március 15-e visszavonhatatlanul utat nyitott a polgári Magyarország felé. '48 a függetlenség biztosítását jelenti, örökül hagyta az összetartozást, erkölcsöt és hűséget. Az ünnepi műsort a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont diákjai — Botos Máté, Horn Mairin, Farkas Bianka, Szatvári Angéla — szavalatokkal színesítették, a nagykárolyi Canticum Novum kamarazenekar pedig, Lőrincz Szilveszter karnagy vezetésével, énekekkel járult hozzá a méltó ünnepléshez. A szabadtéri ünneplés koszorúzással ért véget.
Ünnep a kastélyban
A kültéri rendezvények után a kastélyban folytatódott az ünneplés, ahol több százan gyűltek össze. A szervezők nevében Fülöp Andrea köszöntötte az egybegyűlteket. A Harmónia kórus alkalomhoz illő énekei után a jelenlévőket Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte. „Spontaneitásról, kezdeményezésről, lendületről, szabadságról, bátorságról, merni akarásról, helytállásról szólnak az ünnepi szólamok március 15-én. És arról, hogy változtatni néha szükséges... Kitartás szükséges újraépíteni egy polgári világ berendezkedését, épületeket kibontani a szürke megszokottságukból, gyorsítani a fejlődést, de ezek mind olyan célok, melyekért tenni érdemes. Azonban mit sem ér mindez az erőfeszítés, ha a következő, nehezebb lépést — amit csak Önökkel együtt tudok megtenni — nem lépjük meg: ez pedig visszacsempészni a lelkekbe a hitet, a szemekbe a bizakodást. Hogy szépülő városunknak a lelkét is felébresszük, ne csak a küllemére fordítsunk fokozott figyelmet” — hangsúlyozta. Pataki Csaba szenátor köszöntése után Békefi Annamária konzul tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét a határon túli magyarság számára. A beszédek után a nagykárolyi Gingalló városi gyermekkórus műsora — Fazakas Erika irányításával — nyitotta meg az ünnepi előadást, majd a Canticum Novum kamarazenekar Vass Lajos Három Kossuth-dal és Bárdos Lajos Erkel szózata című kórusműveit szólaltatta meg. A Nagykárolyi Kulturális Központ kis színészeinek műsora következett, akik verses összeállítással léptek fel, majd ismét a Harmónia kórus állt közönség elé. Az ünnepi műsort egy Kiss Zita által színpadra állított, népgyűjtésekből szerkesztett színpadi játékkal zárták, ami az 1848, el ne felejtsem, el ne felejtsem! elnevezést viseli. Az előadást vastapssal jutalmazta a közönség, melyben közreműködött a Rekettye Kulturális Egyesület tánccsoportja is.
Nézze meg az ünnepségen készült többi képet is!
