A mai fiatalok nem szeretnek felelősséget vállalni

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke az elmúlt héten két napot töltött Egriben és Szatmárnémetiben. A grófnővel pénteken Szatmárnémetiben, a Tony — Szeressétek egymást és tiszteljétek atyátok emlékét című előadás előtt beszélgettünk.

— Milyen szerepet tölt be a Batthyány család a mai magyar társadalomban?

— A Batthyány család a nemzetvédésnek és a nemzetépítésnek mindig része volt. A magyar nemzetnek a történelmével párhuzamosan folyik a Batthyány család történelme. A Batthyány család Örs vezérhez tudja visszavezetni a családfáját. A történelmi családok bárhol a Kárpát-medencében hűen be tudják mutatni az igazi magyar történetüket. Nem hamisításokra építkeznek, ott vannak a levéltárak, a családi történetek, a képzőművészeti alkotások, ők a bizonyítékai annak, hogy mi tartozott Magyarországhoz, mi a magyar nemzetnek a történelme, kultúrája, múltja, jelene és jövője.

— Van esély a történelmi magyar családok megmaradására?

— A fiam, V. Batthyány Boldizsár a fiataloknak a társadalmi felelősségvállalásba való bevonásában játszik fontos szerepet, ami mindig is jelen volt a Batthyány családban. Mindig fontos volt számukra, hogy tegyenek valamit az emberekért. Ezt tették két napon át Egriben és Szatmárnémetiben. Elhozták a Batthyány-kultuszt. Én bízom abban, hogy mindig lesznek olyan magyar családok, amelyek megőrzik a folytonosságukat, és vigyáznak arra, hogy szülőföldjükön megmaradjanak a magyar értékek és hagyományok.

— Hogyan tekint a mai magyar társadalom a történelmi magyar családokra?

— A mai társadalomban nem előny az, ha valaki történelmi családból származik. Amíg csak annyit tudnak rólam az emberek, hogy Margónak hívnak, sokkal kedvesebbek velem, mint amikor megtudják, hogy Batthyány-Schmidt Margit a nevem. Ez nem jó. Engem a munkámért, a tetteimért szeressenek! Ragaszkodom hozzá, hogy vannak rangok, nem akarom, hogy azokat visszahozzák, de tegyük a dolgunkat, és az embert magát a tetteiért minősítsék!

— Ezek szerint nem fejeződött be az a küzdelem, ami az 1848-as forradalommal elkezdődött?

— Minden kornak megvannak a maga küzdelmei. Ma a társadalmi innováció a lényeg. Mindig hangoztatom, hogy a Szatmárnémetiben is bemutatott színdarabnak az a lényege és időszerűsége, hogy a szabadságharc utáni és a jelenlegi magyar helyzet között fennáll egy párhuzam. A szabadságharc után ott voltak az osztrákok, akikre azt mondjuk, hogy az ellenfeleink voltak, megaláztak minket, Batthyány Lajost úgy akarták kivégezni, mint egy rablót, egy gyilkost, fel akarták akasztani, nem akarták eltemetni, két ferences szerzetes mentette meg a holttestét, és titokban temették el. 1870-ig ott volt a ferences templomban, amíg újratemették a Batthyány-mauzóleumba. A mai világban Magyarországon az értékeinkért kell harcolni, azokat kell megvédeni. Európa a nemzetállamok Európája. Ugyanez a párhuzam áll fenn. Akkor a habsburgok, most az Európai Unió, melynek tagjai vagyunk, próbálja elvenni az értékeinket. Ezért van az, hogy a Batthyány család, a Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió Egyesület a magyar közösségeket igyekszik erősíteni a Kárpát-medencében. Van öt sarokkő, amire a magyar nemzetnek vagy a keresztény Európának támaszkodnia kell. Az első a hit, vagyis mindenki a saját vallása szerint higgyen a Jóistenben. A második a család. Ez az, amire építeni tudunk, ebben pedig a nő adja át a hitet, akivel az esti imát a gyermeke az ágyban elmondja, és a nő az, aki bevezeti a spirituális életbe a kicsinyét. A harmadik az egységes nemzet és a nemzettudat. A negyedik a föld, a termőföld megőrzése. Az ötödik pedig a kis közösségek a szórványvidékeken.

— Mennyire tekintik a magukénak ezeket az értékeket a gyerekeink?

— A mai fiatalok nem szeretnek felelősséget vállalni. A lányok vágynak rá, de a fiúk nem vállalnak felelősséget, ilyen módon, férfiak híján nem házasodnak, nem szülnek. A mai fiatalok mindent megkaphatnak, és nem harcolnak, nem küzdenek meg semmiért, ez pedig nagyon nem jó.

Elek György