A nagyváradi várban tartják a harmadik Szent László napokat

A nagyváradi várban tartják csütörtök és vasárnap között a harmadik Szent László napokat, amely során a szervezők kulturális élményeket és szórakozási lehetőséget kívánnak nyújtani a nagyváradi magyarságnak, és arra is törekszenek, hogy a város román lakossága is ízelítőt kapjon a magyar kultúrából.

Zatykó Gyula, a rendezvény főszervezője az MTI-nek elmondta, annak a tudatában kértek bebocsáttatást a várba az önkormányzattól, hogy a végéhez közeledik az épületegyüttes évek óta tartó felújítása. Ugyan a vár bizonyos részein még ásatások és építési munkálatok folynak, az épületek és a vár külső udvarának a kétharmada már alkalmas a rendezvény befogadására. A hiányzó közvilágítást reflektorokkal próbálják pótolni az esti koncertek idején.

„Számunkra szimbolikus jelentősége van annak, hogy elsőkként vehetjük birtokba a felújított várat, mely – mint tudjuk – magyar királyok temetkezési helye is volt. A helyszín nem lesz olyan árnyas, mint a korábbi Szent László napoknak otthont adó park, de a történelmi környezet feledteti majd a zöld övezet hiányát” – nyilatkozta Zatykó Gyula.

A várfalakon belül felállítandó színpadokon olyan előadók lépnek fel, mint a Hollóének Hungarica régizene együttes, Vesztergám Miklós tárogatóművész, az idén 70 éves Hobó, a Kolozsvári Magyar Opera és Filharmónia művészeiből alkotott Operettisimo, a Loyal, a Hooligans, a Ghymes, valamint Zorán.

A főszervező szerint a programok a magyar kultúra keresztmetszetét kívánják nyújtani. Lesz honfoglalás kori jurta-, viselet- és fegyverbemutató, solymászbemutató, össznépi örömfőzés és borkóstoló, kézműves vásár, és a gyermekek számára is megannyi szórakoztató programmal készülnek. Találkozót szerveznek ugyanakkor a Nagyváradról elszármazottaknak, illetve magyar és román csoportoknak mutatják be a felújított vár látványosságait.

A nagyváradi Közép-Európa egyik legjobban megőrzött olasz reneszánsz stílusban épített vára. Az ötszögű, sarokbástyákkal körülvett vár 1570-1618 között nyerte el mai formáját. A kommunizmus idején tömbházakkal körbeépített épületegyüttest a román hadsereg használta, a kilencvenes évek elején került önkormányzati tulajdonba. Felújítása 2010-ben kezdődött az Európai Unió forrásainak felhasználásával.