A népszavazás célja a házasság meghatározása

Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke adott interjút lapunknak a hétvégi referendummal kapcsolatban: „A házasság egy férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, amely egy nemzet fennmaradásának az alapja.”

— Miért kell alkotmányba foglalni, hogy férfi és nő köthet polgári házasságot? Miért nem elég, hogy ez benne van a polgári törvénykönyvben?

— A polgári törvénykönyvnek összhangban kell lennie az alkotmánnyal, ha ellentmondások vannak előbbiben az utóbbihoz képest, akkor az alkotmány a döntő jogszabály. Magyarország alkotmányában egyébként már hét éve szerepel a házasság intézménye mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség.

A szombati-vasárnapi népszavazás célja nem a család fogalmának a behatárolása, hanem annak alapjának, a házasságnak a meghatározása. Eddig is voltak és ezt követően is lesznek nem hagyományos együttélési formák, ez a referendum után sem változik. Számomra a házasság intézménye egy férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, amely egy nemzet fennmaradásának az alapja. Az én értékrendem szerint a megfelelő szülő-gyermek viszonyhoz anya és apa egyaránt szükséges. Természetesen elfogadom azt, ha mások másként gondolják ezt. Sajnos ugyanez nem mondható el arról a hangos kisebbségről (nemzetközi szinten a népesség három százalékát teszik ki a homoszexuálisok), amely mindenáron rá akarja erőltetni nézőpontját egy nagyon nagy többségre. S ha véletlenségből nem értesz egyet velük, egyből rád sütik a legkülönbözőbb bélyegeiket: jó esetben nem haladsz a korral, nem vagy európai nyitott ember, megjegyzések jutnak, de elfajulnak a dolgok egészen a kirekesztő, vallási fanatikus, homofób stb. kategóriákig.

— Miért ennyire érthetetlen a népszavazás kérdése? Miért nem azt kérdezik, hogy az ember egyetért-e azzal, hogy egy férfi és egy nő szabad akarata nyomán jön létre a házasság?

— Sajnos nem egyedi eset az, hogy Romániában összecsapnak, elkapkodnak dolgokat. Mint azt a fentiekben is mondtam, ebben a kérdésben összekeverik a család és a házasság intézményét, de mivel én jelenleg nem vagyok a törvényhozás tagja, ez nem is az én felelősségem, csak véleményt formálhatok róla. Az biztos, hogy nekem más javaslataim lennének, ha már alkotmánymódosító népszavazás megszervezését javasolnám, de arról szó sincs, hogy a hétvégi szavazás eredményét eltérítsék az eredeti céltól, hiszen más alkotmánymódosító javaslat a törvényhozásban ebben az időszakban nem született.

— Mennyire sérti a népszavazás és ennek az esetleges pozitív eredménye a homoszexuálisok jogait, egyenlőek lehetnek-e polgárjogi szempontból a heteroszexuális társaikkal?

— Az Európai Unió szabályozásai a tagállamokra bízzák annak eldöntését, hogy elismerik-e az azonos nemű személyek közötti házasságot és a partnerek között ezen elfogadással létrejövő összes jogot; ha a hétvégi referendum eredményeképpen módosul a román alkotmány, az nem ütközik semmilyen uniós alapelvbe. A bejegyzett élettársi kapcsolat polgári jogi intézménye pedig éppen azért jelent meg, hogy a homoszexuális kapcsolatok ne telepedjenek rá a házasság fogalmára, hanem legyen számukra egy önálló, hasonló polgári jogi értékekkel, jogokkal és kötelezettségekkel bíró fogalom.

Nem lehet nem észrevenni ugyanakkor azt a tényt, hogy bizonyos érdekcsoportok,olykor európai uniós intézményeket is felhasználva frontális támadást indítottak a keresztény értékrendek ellen. Több nyugat-európai országban a szabadságot egy olyan mértékű kaotikus szabadosság váltotta fel, amely a szakadék szélére taszította ezen országok társadalmát.

— Megoldás-e a népszavazás bojkottja, a nem megyek el szavazni álláspont?

— Ami a népszavazás bojkottját illeti, én soha nem fogok senkit arra biztatni, hogy maradjon távol egy szavazástól, hiszen ez az az esemény, amikor az állampolgárok konkrétan is beavatkozhatnak az életük, sorsuk, jövőjük alakulásába. Az sem vitás, hogy a referendum költségeiből számos más, égetőbb problémát lehetett volna orvosolni… Azonban most ezt a kérdést élesítették, ebben kell döntenünk, színt kell vallanunk.

— Elnök úr, mi az ön személyes véleménye az ügyben?

— Ami konkrétan engem illet, én úgy vélem, az emberi együttélés legősibb és legfontosabb intézménye a család. Mint az előzőekben is mondtam, számomra a legkedvezőbb összetételű családot az eredeti, férfi-nő házastársi kapcsolatra épülő szülőmodell jelenti, ezért két kislány apjaként a szavazatommal is ezt fogom támogatni. Amit pedig őszintén remélek, hogy a törvényhozás és a kormány nem elégszik meg a házasság és a család deklaratív támogatásával, hanem végre valós gazdasági és társadalmi intézkedésekkel fogja támogatni a családalapítást és a család fejlődését.

Princz Csaba