A női sors drámaiságának ábrázolása
Utoljára módositva: 2014-11-03 09:18:49

A debreceni Csokonai Színház előadásában láthattuk a Nancy Huston Iokaszté királyné című drámáját. Az író az emberi és női oldalról közelíti meg a női sors örökké vitatott problémáit.

Ahhoz, hogy a darabot megértsük, ismerni kell Oidipusz történetét. Laiosz, Oidipusz apja elrabolta a fiatal Khrüszipposzt, ezért a fiú apja, Pelopsz megátkozta. Ez az átok érte utol Oidipuszt. Mivel születésekor megjósolták, hogy meg fogja ölni az apját és feleségül veszi az anyját, Laiosz átszúratta a bokáját és kitétette a vadonba, hogy pusztuljon el. A szolga azonban nem hajtotta végre a kegyetlen parancsot, hanem átadta a gyermeket egy pásztornak, aki viszont továbbadta őt Polübosz korinthoszi királynak és Meropé királynőnek, akik hiába vártak gyermekáldásra. Egy ünnepségen egy részeg fattyúnak nevezte Oidipuszt, ezért Oidipusz felkereste a delphoi jóshelyet. A származása titkát ugyan itt sem tudta meg, de meghallotta ugyanazt a jóslatot, hogy elpusztítja apját és az anyjával hál. Mivel Polübosz királyt és Meropé királynőt hitte szüleinek, elmenekült Korinthoszból, hogy ne váltsa valóra a jóslatot. Útja során egy hármas útkereszteződésnél találkozott egy kocsival. A kocsiban ülő öreg felszólította Oidipuszt, hogy térjen ki, és megütötte botjával. Válaszul Oidipusz megölte az öreget és kíséretét. Az öreg, akit Oidipusz nem ismert, a tulajdon apja, Laiosz király volt. Vándorlásai során találkozott a szfinxszel, amely Thébát sanyargatta. Oidipusz megmentette a várost, válaszolva a szörny találós kérdésére, és jutalmul elnyerte a város trónját és az özvegy királyné, Iokaszté kezét. Oidipusz és Iokaszté házasságából négy gyermek született: Antigoné, Iszméné, Eteoklész és Polüneikész.

Korszerű értelmezés

Gemza Péter rendező Nancy Huston Iokaszté királyné című drámáját úgy vitte színpadra, hogy a klasszikus görög tragédiákban megjelenő értékrendszer és hitvilág ne legyen idegen a néző számára. Ez egy olyan darab, amely teljesen más kontextusba helyezi egy görög dráma problematikáját. Huston nagy figyelmet szentel a női sorsnak, ami sokkal drámaibb annál, mint ahogy az a görög tragédiákban ábrázolva van. Nem választja el az isteni történéseket az emberi történésektől. Az is lényeges kérdés a darabban, hogy milyen morális viszonyok határozzák meg az emberek életét. A Iokaszté királyné attól más, hogy emberi és női oldalról közelíti meg a problémát. Gemza a rendezésben kihangsúlyozza, hogy itt a hős egy nő, aki mindent felvállal a gyerekéért, a szerelméért. Nagyon fontos, hogy ebben a darabban egy olyan nőről van szó, akit tizennégy évesen hozzáadnak egy pedofil, steril, hatalommániás férfihoz, Laioszhoz. Hosszú évek után gyermekük születik. A férfi pedig egy jóslat miatt rákényszeríti az anyát, hogy kitegye a gyermekét a mezőre. Ráadásul Iokaszténak anyaként arról kell döntenie, hogy saját szeme láttára ölje-e meg a gyereket Laiosz, vagy pedig odaadja-e a kisfiút egy pásztornak, hogy kitegye a mezőre. Borzasztó Oidipusz tragédiája, de az anya szemszögéből is végig kell gondolni a történetet.

Elek György

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. május 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 20 dkg étcsokoládé, 2 ek. holland kakaópor, 10 dkg vaj (+ a tepsihez), 4 db tojás, 15 dkg ...