A nők elleni erőszak Néma Tanúi
Utoljára módositva: 2017-11-14 21:03:33

November 18-án és 19-én egy nem megszokott kiállítás helyszíne lesz a filharmónia előcsarnoka: a Néma Tanúk a családon belüli erőszak során meggyilkolt nőknek állítanak emléket. S nem véletlenül ott, ugyanis Vujity Tvrtko a NEEEM egyik támogatója.

A családon belüli erőszak áldozatainak száma soha nem ismert, nemhogy pontosan, de még csak megközelítőleg sem, hiszen az a pár ezer eset, ami évente a rendőrség/segélyszervezetek tudomására jut, alig a jéghegy csúcsának töredéke — tragikus módon egyetlen, többé-kevésbé pontos nyilvántartás létezik: a párkapcsolati erőszak következtében meggyilkolt nők száma. Nekik állítanak emléket a Néma Tanúk — ezek a tűzpiros, életnagyságú sziluettek, amelyeken egy-egy elhunyt áldozat neve és meggyilkolásának körülményei vannak feltüntetve; ugyanakkor arra is felhívva a figyelmet, hogy a gyilkosságok majd’ mindig megelőzhetők, amennyiben a bántalmazott nők és gyermekek megfelelő segítséget kapnak környezetüktől és az ellátórendszertől, ahová segítségért fordulnak. A kiállítást a budapesti Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) jóvoltából az RMDSZ szatmárnémeti nőszervezete hozza el Szatmárra, és nem véletlen, hogy a megnyitóra november 18-án, szombaton 17 órakor, Vujity Tvrtko előadását megelőzően kerül sor — ugyanis Tvrtko az RMDSZ Nőszervezete által indított NEEEM (Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom) egyik támogatója, annál is inkább, mivel világ körüli utazásai során a különlegességek, szépségek és érdekességek mellett a nők bántalmazásának legkülönbözőbb formáival is szembesült.
Romániában az elmúlt két évben 328 nő lehelte ki lelkét „szeretett társa” keze nyomán (átlagosan évente 165–170 nőt gyilkol meg férje/partnere, s az áldozatok száma hat évvel ezelőtt, 2011-ben volt a legalacsonyabb: 138), míg Magyarországon évente 40–70 közötti a halálos áldozatok száma. Élete során minden ötödik nőt fizikailag is bántalmaz a partnere (nálunk minden negyediket), és ezek a nők jelenleg is életveszélyben vannak — nekik, rajtuk igyekszik segíteni, főleg egyéni segítségnyújtással a NANE, melynek működéséről Balogh Zsófiát kérdeztük.

Több mint két évtizede működik az egyesület, s bár a Néma Tanúk az életüket vesztett nőknek állítanak emléket, de van-e valamiféle összesítés, hogy ezekben az években hány bántalmazott nőnek/gyermeknek segítettek kilépni az ördögi körből, kapnak-e valamiféle visszajelzést?

A NANE 1994 óta működik, és a családon belüli erőszak áldozatainak segítségére működtetjük telefonos segélyvonalunkat, amelyet főként bántalmazott nők és hozzátartozóik hívnak. Ezenkívül szakemberképzési, szakpolitikai és sok egyéb tevékenységet is folytatunk, amelyekkel a prevenció szintjén próbálunk hatni. Nehéz megmondani, hogy pontosan hány nőnek sikerült végül kilépnie a bántalmazóval való kapcsolatból, mert a segélyhívások után nem tudjuk nyomon követni hívóink történetét — a kapcsolatból való kilépés hosszú folyamat, nem egyik napról a másikra történik. Mindemellett azért néha kapunk visszajelzéseket, amikor egy-egy áldozat végre biztonságba kerül, és megírja nekünk, hogy a NANE adott neki erőt az első lépésekhez, s ezeket mindig örömmel halljuk. Mivel az egész országból keresnek bennünket, és csak telefonos vonalat működtetünk, fizikailag nem tudunk segítséget nyújtani az áldozatoknak. Ez természetesen az állami szervek és a szociális ellátórendszer feladata lenne ideális esetben.

A segélyvonalakon túl van-e lehetőségük másfajta segítségnyújtásra is, például „menedékház” vagy a közvetlen veszélyben lévő nő, gyermekei elszállásolása?

Mi közvetlenül nem tudunk kríziselhelyezést biztosítani, de a vészhelyzetben vagy éppen menekülőben levő áldozatokat az erre szakosodott OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat) központi számához irányítjuk tovább, akik kifejezetten ezért tartják fent éjjel-nappal hívható segélyvonalukat.

Van-e/volt-e olyan eset, amikor annak súlyossága és/vagy folyamatossága miatt önök jelentették a rendőrségnek a bántalmazást/erőszakot?

Nem tudunk rendőrt hívni a segélyvonalon keresztül, hiszen hívóink általában anonimok, de volt már rá példa, hogy egy hívó éppen vészhelyzetben volt vagy abba került a hívás során, és sikerült rávennünk, hogy szakítsa meg a beszélgetést, és hívja a rendőrséget. A NANE segélyvonalát általában akkor hívják az áldozatok, amikor van idejük/lehetőségük részletesebben beszélni a helyzetükről, és ügyelőink megerősítést, bátorítást adnak nekik, információt a bántalmazás természetéről, ajánlanak nekik további elérhetőségeket (pl. jogi vagy lelkisegélyhez), kiadványokat (amelyeket az internetről is le lehet tölteni vagy postán eljuttatni hozzájuk), illetve ami talán az egyik legfontosabb: a hívóval együtt biztonsági tervet tudnak kidolgozni a hallottak alapján.

Saját tapasztalataik alapján az elmúlt évtizedben változott-e valamelyest az „asszony verve jó” mentalitás, illetve a társadalom, a kisebb-nagyobb közösség viszonyulása magához a bántalmazáshoz és a bántalmazott személyhez? Mennyire domináns még a „tűrj, lányom, én is tűrtem a pofonokat, hozzá tartozik az élethez” típusú hozzáállás?

A mai társadalom még mindig erősen táplálja és fenntartja azokat az elképzeléseket és nemi szerepelvárásokat, amelyek hozzájárulnak a családon belüli erőszak még mindig igen nagy számú előfordulásához. Továbbra is elvárják a nőktől, hogy legyenek szolgalelkű, csendes, engedelmes és alárendelt felek a párkapcsolatban. A férfiakban pedig erősítik a maszkulin, macsó tulajdonságokat, tehát hogy legyenek dominánsak, az „urak a háznál”. Ezenkívül nagy problémát jelent az áldozathibáztatás, vagyis hogy a bántalmazottakon kérik számon, ha valaki erőszakos velük. Ebben sajnos nagy szerepe van a médiának is, hiszen sokszor úgy tudósítanak bántalmazásról, hogy az áldozat viselkedését, öltözékét, jellemét boncolgatják ahelyett, hogy kimondanák, hogy a bántalmazás kizárólag az elkövető hibája és felelőssége.

Városi vagy vidéki környezetből fordulnak inkább önökhöz, kérnek segítséget?

Sokan hiszik azt, hogy a szociális helyzet vagy a lakóhely befolyásolja a párkapcsolati erőszak előfordulásának számát. Az a tapasztalatunk, és kutatások is rendre igazolják, hogy a társadalom minden rétegében, életkortól, iskolázottságtól, etnikumtól, lakóhelytől, gazdasági helyzettől függetlenül ugyanolyan számban fordul elő bántalmazás.

Szabó Kinga Mária


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Szolgáltatás
Szállítok kavicsot, homokot, szemetet. Tel.: 0741077706.
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
22 mérföld
Ma, 20:45
Egy külföldre kihelyezett elit CIA-ügynök (Mark Wahlberg) szigorúan titkos megbízást kap: egy rendőrtisztet kell kicsempésznie az országból, aki veszélyes információk birtokában van. A küldetés során mindössze 22 mérföldet kell megtenniük a reptérig, ahol különgép várja őket indulásra készen. Az odavezető út azonban koránt sem bizonyul simának: a taktikai egységnek korrupt rendőrökkel, profi bűnözőkkel és felfegyverzett helyiekkel is fel kell venniük a harcot, akik mind a titokzatos informátor k
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e önkénteskedni?
Igen, az iskolában kapcsolódtam be egy önkéntes programba.
Néha részt veszek önkéntes tevékenységekben, de ez eléggé rendszertelen.
Eddig még nem volt lehetőségem rá, de szívesen megtenném.
Nincs időm ilyesmire, így is alig marad szabadidőm.
Nem, az önkénteskedést nem nekem találták ki.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. október 18.
Ha megtudja, hogy egy korábbi nézeteltérése félreértésből adódott, azonnal tisztázza a helyzetet és hozza helyre a korábbi harmóniát.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. október 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 fej kelkáposzta, 15 dkg főtt sonka, 15 dkg trappista sajt. A panírozáshoz: liszt, 2 db tojás, zsemlemorzsa, ...