A protestáns identitásról

A postModern távlatok művelődési műhely legutóbbi ülésén izgalmas párbeszéd alakult ki a résztvevők között a protestáns identitásról.

Szilágyi Éva házigazdaként történő köszöntője után Ilonczai Zsombor, a Református Gimnázium iskolalelkésze igeolvasással és imával indította a délutánt, majd ő moderálta a beszélgetést. Rédai Gabriella történelemtanár fogalomtisztázó bevezetőjét követően Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője tartott power point–os előadást a református identitásról. A lelkész szerint az identitás legfontosabb alapja a család, csak azoknak a szülőknek a gyerekei rendelkeznek majd erős identitással, akik ha kell, önfeláldozással mutatnak példát utódaik számára. Gödri Alpár evangélikus-lutheránus lelkész a protestáns identitás kialakulása kapcsán hangsúlyozta az élő egyház jelentőségét. Szűcs Sándor baptista lelkész szintén a gyülekezeti dinamika fontosságát emelte ki. Pálffy Annamária unitárius lelkésznő az identitás megtartásának nehézségeiről beszélt a szórvány egyházakban. Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint össze kell kapcsolni a protestáns és az ökológiai tudatot. Thoroczkay Sándor történelemtanár a globalizáció korában felbukkanó identitásválság problémáiról beszélt. Kiss József református lelkész, városi tanácsos a kisebbségi önértékelés és önismeret román politikai környezetben megjelenő problémáiról beszélt. Rácz Ervin református lelkész szerint a református identitás korszerűségéért naponta meg kell küzdeni.

Beszélgetés

A beszélgetés során elhangzottak azok a kulcsszavak, amelyek továbbgondolása újabb párbeszédek témája lehet. Ilyenek: a protestáns identitásnak és az új piacgazdasági berendezkedésnek a viszonya; a protestáns kultúrában megjelenő válságtünetek tudatosítása; a missziói munkálkodás erősítése; a protestáns értelmiség felelősségtudatának új megalapozása.

Kereskényi Sándor összefoglalójában leszögezte: a protestáns önismeret és önértékelés a reneszánsz által felfuttatott és a reformáció révén elterjesztett egyéni kultuszon alapul. Ebbe a filozófiába kezdettől fogva be van kódolva az önmegvalósítás és a felelősség nehezen kibékíthető ellentéte. Ez azt jelenti, hogy a felelősségszabadság és sors lételméleti polaritásában jelenik meg, azaz csak annak lehet sorsa, akinek szabadsága van, szabad viszont csak az lehet, aki felelős társadalmi lényként azonosítja önmagát. Kereskényi a melegek törvényileg engedélyezett házasságára utalva kifejtette: bizonyos értelemben az emberiség jövője az ő lelkiismeretüktől függ, az nemcsak erkölcsi és politikai, hanem vallási kérdés is, amelynek keretében minden egyház önvizsgálatra, sőt vizsgára fog kényszerülni. Ami a vegyes házasságokat illeti, azok nemcsak a keresztény együttélés nagy próbáját képezik, hanem a tolerancia és az engedékenység fokmérői is korunk kisebbségi társadalmaiban.

Elek György