A pulzusszám sok mindent jelezhet

A szívritmuszavar korai felismeréséért indított országos tájékoztató kampányt a Páciensek Országos Érdekvédelmi Egyesülete (ANPP) Ismerd a pulzusod, védd a szíved! elnevezéssel.

Az ANPP szerint Romániában évente 8200 lakos hal bele a pitvari remegés (orvosi szóval: atriális fibrilláció) okozta agyi érkatasztrófába. Az atriális fibrillációval élő személyek esetében ugyanis ötször magasabb az esélye az agyi érkatasztrófának, ha nincsenek idejében felismerve és kezelve.

Ha a szív ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a szívből. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a betegek szívpitvarában kialakuló vérrög pedig a főütőérbe, onnan pedig az ütőerekbe kerül, ahol elakadva érelzáródást okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög okozza a stroke-ot, és értelemszerűen minél nagyobb az esélye a vérrög kialakulásának, annál jobban nő a valószínűsége egy agyi érkatasztrófának is.

A pulzusszám megmutatja, hogy percenként pontosan hányat ver a szívünk, ennek ismerete pedig az egészségügyi problémák felderítésében is segítségünkre lehet. A pulzusszám minden ember esetében más és más. Az idő múlásával megváltozhat a pulzus sebessége és ritmusa, ami szívproblémákat vagy egyéb elváltozásokat jelezhet.

Üléskor, fekvő állapotban, pihenés közben — amennyiben nem vagyunk betegek — a normál pulzusszám 60 és 100 között van, azonban az ennél alacsonyabb pulzusszám sem jelez feltétlenül rendellenességet. A mérsékelt fizikai aktivitás általában nem billenti ki a pulzust a nyugalmi állapotból. A fitt és jó egészségi állapotban lévő emberek pulzusszáma akár 40 is lehet, míg a kevésbé aktívak pulzusszáma általában 60 és 100 között alakul, mivel az ő esetükben a szívnek nagyobb erőt kell kifejtenie annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű vérrel lássa el a szerveket, és ez könnyen megemelheti a pulzusszámot.

Amennyiben pulzusszáma túlságosan alacsony, vagy olykor hirtelen, indokolatlanul heves szívdobogást érez, amely gyengeséggel, szédüléssel, esetleg ájulással jár, konzultálni kell a családorvossal. A pulzusszám rendszeres mérése segíthet a pontosabb diagnózis felállításában — hangsúlyozza a Páciensek Országos Érdekvédelmi Egyesülete.

A megfelelő életmód is fontos

Szívünk egészségéért magunk is sokat tehetünk. Az egyik legfontosabb lépés a dohányzók esetében például a füstölés abbahagyása. A dohányzás ugyanis az egyik legfontosabb rizikótényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek. Kerülni kell a passzív dohányzást is, hiszen mások füstje is árt a szívünknek.

Nem szabad hanyagolni a rendszeres egészségügyi szűréseket: a vérnyomás-, koleszterinszint- és vércukorszintmérés nagyon fontos, hiszen így még időben kiderülhetnek a problémák.

Szívbarát módon kell táplálkozni: a telített zsírok fogyasztásának csökkentése, a friss gyümölcsökben és zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonában gazdag, növényi olajokat tartalmazó étrend segít alacsonyan tartani a koleszterinszintet. Mozogni mindennap kell: már napi fél óra rendszeres testmozgással is hozzájárulunk a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez.