A szabadság és hazafiasság jelképe

Tegnap a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében Mandula Tibor nyugalmazott történelemtanár „II. Rákóczi Ferenc a legönzetlenebb magyar tragikus emberi sorsa, dicső történelmi szerepe” címmel tartott előadást az RMDSZ szatmárnémeti székházában.

Mandula Tibor előadása — saját jellemzése szerint — nem értekezés volt, nem is vitairat, csupán meditáció, hangos gondolkodás a szabadságharc történetének kiemelkedő eseményeiről, a 280 éve elhunyt fejedelem tragikus emberi sorsáról, dicső történelmi szerepéről. Rákóczi neve a szabadságot és a hazafiasságot jelképezi. Olyan ősök leszármazottja volt, akiktől nem csak hatalmas vagyont, hanem annál sokkal értékesebb erkölcsi tőkét is örökölt. Rövid ideig tartó országlása, mely az első magyar szabadságharc idejével is egybeesik, valóságos keresztmetszete történelmi múltunknak. Benne van minden, ami a magyar történelemben tragikus és hősies, a felemelkedés és a bukás, tervek, cselekedetek, szándékok, a csalódás, a szenvedés és a számkivetettség.

Mandula Tibor hangsúlyozta, hogy Rákóczi hitte és vallotta azt, amit lobogójára is felíratott: „Isten az igaz ügyet nem hagyja el”. Rákóczinak a magyar politikai életbe való bekapcsolódása fordulópontot jelentett életében. Különösen Bercsényi Miklós hatására megismerhette hazája szomorú sorsát és baráti kapcsolatokat keresett a Habsburgokkal szemben. Rákóczi Bercsényivel az ország államiságának megmentése érdekében szervezkedésbe kezdett. Terve megvalósítását széles körű külpolitikai támogatással képzelte el, ezért XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A köztük zajlott levelezést Rákóczi megbízottja a császári udvarban nyilvánosságra hozta, ezért letartóztatták, de felesége közbenjárására sikerült megszöknie és Lengyelországba menekülnie. 1703. május 6-án szövetséget kötött az őt felkereső kurucokkal és megfogalmazták a breznai kiáltványt, ami a szabadságharc kezdetét jelentette. A továbbiakban az előadó a szabadságharc legfőbb eseményeiről beszélt, majd annak végkimeneteléről. Mandula Tibor szerint a szatmári béke reálpolitikai lépés volt, aminek nem csak az a jelentősége, hogy megakadályozta a további vérontást, hanem elmaradtak a megtorlások. Rákóczi nem fogadta el a békét, a leghűségesebb embereivel Rodostóba vonult. II. Rákóczi Ferenc ma is példa minden szabadságért küzdő magyar és nem magyar számára.

Az előadás előtt a résztvevők megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát.

Elek György