A szabadvízi strandolás örömei és veszélyei

Bármennyire csábító is a hűs víz, ne vessük magunkat felelőtlenül a habokba, fejesugrás előtt győződjünk meg a víz mélységéről, és mindenképp tartsuk be a már unalomig ismert aranyszabályokat, hogy a kellemes nyári kirándulás ne torkolljon tragédiába.

Kánikulai hétvégét és további forró nyári napokat ígérnek a meteorológusok — ilyenkor aligha van kellemesebb a hűsítő habokban való megmártózásnál, azonban a fürdőzés meggondolatlan és felelőtlen magatartással veszélyessé is válhat. Megyénk természetes vizekben — patakok, folyók, holtágak, tavak, horgásztavak — igen gazdag, ezáltal számos lehetőség kínálkozik a fürdőzésre, a sportra, a horgászatra és a szabadidő egyéb hasznos és szórakoztató módon történő eltöltésére. Nem kell belépőt venni, általában a környezet is nagyon idilli, „természetesebb” hangulata van, mint a strandi, zárt medencés fürdőzésnek — ám ahhoz, hogy a szabad víz és a Szamos jó barát maradjon, érdemes a szeszélyeivel és a veszélyeivel is megismerkedni.

Városunk legnépszerűbb szabad strandja a Szamos Pirosberek és Kopaszpart közötti szakasza — és sajnos minden nyáron itt is vesztik életüket a legtöbben. Részben mert a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérülést, a gyakori örvények és a különösen erős sodrás pedig „meglepetést”, izomgörcsöt okoznak még a tapasztalt úszóknak is. Ezek mellett különösen nagy óvatosság (lenne) szükséges a jobb oldalon, a Pirosbereknél — a finom homokkal borított, több méter széles partszakasz rengeteg napozni és pancsolni vágyót vonz, de sajnos sokan teljesen megfeledkeznek arról: a finom homokréteg bizony a homokkitermelésnek köszönhető. Azaz: kotrógépek marnak mélyebbnél mélyebb gödröket a Szamos medrébe! A gödrök pedig nem érzékelhetőek! Sok-sok gondtalanul strandoló járta már meg: míg egyik pillanatban alig térdig érő vízben pancsolt, fél lépés után hirtelen mély (sokszor tíz méternél is mélyebb) gödör-kráter hideg tátongását érezte lábai alatt, ami még a lélekjelenléttel és megfelelő vízbiztonsággal rendelkezők számára is komoly sokkot okozhat.

Arany- és alapszabályok

A szabadvizek legfőbb veszélye — különösen kotort folyómedrek, bányatavak esetében —, hogy hirtelen mélyülnek, emiatt az átlagosnál hidegebbek. Akár 10–15 foknyi is lehet a hőmérséklet-különbség a felső, pár centis vízréteg és a lentebbi között. Épp ezért különösen fontos figyelni arra, hogy a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat — naptól felforrósodott testtel soha ne vessük magunkat a habok közé! Unalomig ismeri, hallotta mindenki ezt a mondatot — mégis számtalan tragédia történik a nyári hónapokban emiatt.

Ajánlatos, hogy a gyengén úszók, a vízben bizonytalanul mozgók csak sekély vízben fürödjenek, de előtte mindenképp hűtsék le felhevült testüket. Lehetőség szerint meg kell ismerni a fürdésre igénybe venni kívánt vízterület sajátosságait és mederviszonyait; gumimatrac, vízibicikli, csónak használata során sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani és vízbe ugrás előtt mindenképpen ki kell tapasztalni a meder mélységét és azt is, hogy a vízfelszín alatt nincsenek-e nagy kövek, cölöpök, karók, egyéb tárgyak! Aki nem tud úszni, mély vagy erős sodrású vízbe még felfújható fürdőeszközzel (gumicsónak, gumimatrac) se merészkedjen be, az úszni nem tudó gyermekeknek pedig kötelező mentőmellény vagy mentőgallér használata.

Ha pedig fürdés közben váratlan veszélyhelyzet adódik (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb), ne pánikoljunk be! A vakrémület megakadályoz abban, hogy helyes döntést hozzunk, kapkodni kezdünk, a végtagjaink „lebénulnak”, ami végzetes következményekkel is járhat.

Akár zárt, akár szabadstrandon töltjük a forró nyári napokat, mindig tartsuk szem előtt: a vízbe csak az menjen, aki megfelelő vízbiztonsággal rendelkezik!

Szabó Kinga Mária