A színház a közönséget szolgálja

Stier Péter, a Szatmárnémeti Északi Színház ügyvezető igazgatója a társulat problémáiról, az intézmény és a közönség kapcsolatának a fontosságáról és az új évadról nyilatkozott szerkesztőségünknek.

— Vitákat, ellentmondásokat szült Maskulik Csabának, a színház igazgatótanácsa tagjának lapunkban megjelent nyilatkozata. Hogyan látja mindezt az ügyvezető igazgató?

— Azokat a városi tanácsosokat — kivéve Maskulik Csabát —, akik az előző mandátum idején részt vettek a színház igazgatótanácsában, igazán nem érdekelte a színház sorsa. Maskulik volt az egyetlen, aki mindig eljött a gyűlésekre, látszott, hogy érdekli, mi történik a színházban, próbált tenni is valamit, de mi hiába tártuk elé a problémáinkat, nem tehetett semmit. Elmondtuk, hogy kevés a pénz, amit a várostól kapunk, hogy nincs raktározási lehetőségünk, ami nagyon nagy problémát okozott. Annyi történt, hogy a Hám János utcában lévő raktárt is elvették. Mi béreltünk egy raktárhelyiséget, de ennek költsége megterheli a színház költségvetését. Igazából nemtörődömséget tapasztaltunk a városi tanácsosok részéről — hangsúlyozom, Maskulik kivételével. Ezért az évad hátralévő részében már ritkítottuk az ilyen fajta gyűléseket. Az új igazgatótanács egyébként jövő kedden fog megalakulni, amikor is elsősorban a színház új működési szabályzatát fogjuk megvitatni.

Érdekes évad

— Az idei évadban megkapja-e a közönség azt, amire számít?

— Érdekes lesz az évad, hiszen fiatal rendezők is bemutatkoznak, de tapasztalt rendezők is kapnak munkát. Kilenc új művész érkezett a társulathoz, de az utóbbi években elhanyagolt örökös tagok is kapnak szerepeket. Érdekes dolgok vannak kialakulóban, ugyanis a fiatal generáció „átszövi” az idősebb generációt. Reméljük, hogy ez jól fog lecsengeni a közönség számára is. Az előadások között szerepelnek vidámabb és komolyabb hangvételű előadások is. A szatmári közönség elég konzervatív, szeretne minél vidámabb évadot, de a színháznak az is feladata, hogy nevelje a közönséget, nem lehet csak vidám darabokból összeállítani egy évadot. Tapasztalatom mondatja velem, hogy még nem találkoztam olyan évaddal, amellyel valamennyi néző maradéktalanul meg lett volna elégedve.

Anyagi gondok

— A színház működtetése sokban függ attól, hogy biztosított-e az anyagi háttér. Lesznek-e az idén anyagi problémák?

— Jelen pillanatban anyagi gondokkal küzdünk, de én hiszek benne, hogy a város vezetése azt a költségvetést, amit az év elején az akkori tanács elfogadott, a színház rendelkezésére fogja bocsátani, mert ha nem, akkor ellehetetlenedik a működés. Nagyon fontos az, hogy sem a bérletek, sem a jegyek árát nem emeltük. Tudni kell azt, hogy a város csak a fizetéseket és a termek fenntartását fizeti. A díszleteket, a jelmezeket, a kellékeket és a vendégművészek tiszteletdíját a bérletek és a jegyek eladásából, valamint pályázatokból és támogatásokból kell kigazdálkodni. A következő évadban lesz nyolc felnőtt bérlet, plusz egy Nagybányán, négy líceumi, öt az I—IV. osztályosoknak, kettő az V—VIII. osztályosoknak és egy Iciri Piciri bérlet.

Műsorterv

— Változott-e valamit a műsorpolitika?

— A műsorterv úgy van összeállítva, hogy a közönség nevelése is szempont legyen. A templomon és az iskolán kívül a színháznak van a legnagyobb közösségformáló ereje. Több mint harmincötezer néző vesz részt évente az előadásokon. Ezért cél az, hogy a társulat egységes legyen. A színház menedzsmentje legalábbis erre törekszik. A közönségnek is lehet véleménye, ezzel élhet is bizonyos keretek között, hiszen a színház azért van, hogy a közönséget kiszolgálja, és nem fordítva. A menedzsment és a társulat is úgy tud a legjobban döntéseket hozni, illetve alkotni, ha bizalmat kap, és hagyják csendben építkezni. Szívből remélem, hogy így fog történni.

Elek György