A szólásszabadság korlátozását jelentené az új törvény

Az „emberi méltóság megvédésébe” csomagolva korlátozná a szólásszabadságot Liviu Dragnea.

A Szociáldemokrata Párt elnöke takaros kis törvénykezdeményezést állított össze, mely első pillantásra szimpatikusnak is tűnhet, ugyanis a személyre vagy társadalmi csoportra vonatkozó diszkriminációt, a rágalmazást és becsületsértést büntetné drákói szigorral és horribilis összegű bírságokkal, sőt, egy becsületsértés-ellenes tanács létrehozását is szorgalmazza. Eddig még érthető is a kezdeményezés, hiszen az internetes hírportálokon, közösségi oldalakon valóban néha egymást érik a diszkriminatív megfogalmazások és hozzászólások, viszont: „a becsületsértés vétségét követi el, aki a rágalmazás esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, illetve nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ” — fogalmaz a jogszabály. Azaz, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt a legártatlanabb módon is megkérdőjelezné egy politikus, közéleti személyiség, intézményvezető tevékenységének helyességét, netán korrektségét, az máris kifizethetné a Dragnea elképzelése szerint 100 000 lejig is terjedő büntetést „becsületsértés” miatt.

„A szólásszabadság és a személyi jogok között nehéz meghúzni a határt, ráadásul a felügyelőtestületek erős szubjektív hatás alatt vannak. 2007-ben a Büntetőtörvénykönyvből kikerült a rágalmazás fogalma, az Alkotmánybíróság két határozata is kimondta, alkotmánysértő épp azért, mert nagyon könnyen vissza lehet élni ezzel a váddal. Úgy gondolom, a szakmának kellene egy etikai kódexet kialakítania — de nemcsak a médiában, hanem minden közszereplő egymással való kommunikációjában is, politikusok esetében pedig főleg a kampányidőszakban. Becsületsértésért polgári úton jelenleg is be lehet perelni bárkit. Véleményem szerint a szociáldemokraták haragszanak a virtuális világra (és ez érthető is, főleg az elnökválasztás fényében), és Dragnea törvénytervezete egyfajta bosszú, ugyanakkor egyfajta kampányfogás is — de ezzel nem állítják maguk mellé az ország 8 millió internetezőjét. És nagyon veszélyesnek tartom, mert úgy érzem: az internetes etikával takarózva teljesen más a céljuk. Az is igaz: míg az audiovizuális média aránylag jól ellenőrzött, az online médiára, illetőleg a közösségi felületekre majdhogynem nem vonatkozik a törvény, és nagyon sok szenny van a világhálón, de a társadalmat kell olyan szintre hozni, hogy ne adjon teret és helyet ezeknek — ezt viszont nem lehet egy törvénnyel szabályozni. Semmiképp sem támogatom!” — fejtette ki határozott véleményét megkeresésünkre Pataki Csaba szenátor.

A MÚRE álláspontja

A tervezet ellen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is tiltakozik, rámutatva: „Románia Alkotmánya 29–31. cikkelyében garantálja a gondolati és a véleményszabadságot, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jogot. Meggyőződésünk, hogy ezek a cikkelyek mindenkire érvényesek, de különösen fontosak a sajtó és annak munkatársai esetében.”

Szabó Kinga Mária