A szúnyogok elleni védekezésre figyelmeztetnek

A szúnyogok elleni védekezésre és az azok terjesztette nyugat-nílusi vírusra figyelmezteti a lakosságot a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság. A trópusi szúnyogfajok a megnövekedett személy- és áruforgalommal jutottak be Európába.

Gyakran találkozhatunk olyan hírekkel, főként a nyári időszakban, hogy „súlyos betegségeket terjesztő trópusi szúnyogok” jelennek meg Romániában és a szomszédos államokban. Európában az elmúlt két évtizedben több olyan szúnyogfaj jelent meg, amelyek korábban nem fordultak elő az európai földrészen, ezek pedig alapvetően trópusi területeken élő szúnyogfajok, amelyek bejutását és továbbterjedését Európában főként a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban, a városi környezet kedvez szaporodásuknak. Az éghajlat szab határt terjedésüknek. A behurcolt szúnyogfajok valóban képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez a kórokozóknak is jelen kell lenniük az adott területen. Az általuk terjesztett betegségek Romániában ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő.

A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb és általában a leggyakrabban előbukkanó betegség a nyugat-nílusi láz. A vírus a madarakról terjed madarakra szúnyogok közvetítésével, így marad fenn a természetben. Az ember és a lovak a szúnyogcsípések által szintén megfertőződhetnek és megbetegedhetnek, de fertőző forrásként nem szolgálnak, mivel a vírus csak kis mértékben szaporodik el a vérükben, onnan nem tudja azt felvenni a szúnyog.

A legtöbb, embert érintő fertőzés tünetmentesen zajlik. A fertőzött személyek néhány százalékánál 3–14 nap lappangási idő után enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek: láz, fejfájás, izomfájdalom, amelyhez bőrkiütések társulhatnak. A betegek tünetei többnyire 3–6 nap alatt maguktól elmúlnak. Súlyos esetekben azonban idegrendszeri tünetek lépnek fel agyvelő- és agyhártyagyulladás formájában, ami leggyakrabban idős embereket érint. A súlyos esetek kórházi ellátást igényelnek. A betegeknél csak tüneti kezelést lehet alkalmazni, nincs specifikus gyógymódja a betegségnek.

Mit tehetünk a kevesebb szúnyogért?

A szakemberek szerint meg kell szüntetni az otthonokban azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot például úgy kell fordítani, tárolni, hogy abban ne tudjon összegyűlni az esővíz. Az állatok itatóvizét ne csak utántöltsék, hanem rendszeresen cseréljék friss vízre. Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót le kell fedni vagy sűrű hálóval letakarni. Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot karban kell tartani, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.

Ne szabad hagyni, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltsék fel apró kaviccsal, sóderrel vagy homokkal, és erre öntsék a vizet.

Több szúnyogfaj úgy vészeli át a telet, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló nyílászáróit zárva kell tartani vagy szúnyoghálóval kell védeni az őszi hónapokban.

Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfiólban nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, amelyek az állatokat is megbetegíthetik. A kártevők gyakran húzódnak be fagymentes helyekre, hogy átvészeljék a telet. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit is védeni kell szúnyoghálóval.

Ha a szabadban tartózkodik, és a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjon a bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket. Viseljen hosszú szárú, hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentse a csípésnek kitett bőrfelületet. Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók felszerelése szúnyoghálóval, amely biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldás. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval vagy aeroszollal pusztíthatjuk el őket.

Bumbuluţ Krisztina