A tasnádi RMDSZ huszonöt éve

Huszonöt éves az RMDSZ, mind az országos, mind a megyei és valamennyi városi és községi szervezet. Ebből az alkalomból megyénkben csak a tasnádiak szerveztek ünnepi megemlékezést megalakulásuk évfordulójára. A tasnádi RMDSZ a megye legaktívabb szervezete.

Péntek délután a tasnádi Caritas nagytermében szervezett ünnepi megemlékezést az RMDSZ tasnádi szervezete, melyre meghívást kaptak a szervezet jelenlegi megyei vezetői, a parlamenti képviselők, a megyei tanács alelnöke, valamint a tasnádi szervezet alapító tagjai, az elmúlt huszonöt év aktív tagjai és azok, akik ma is tevékeny részt vállalnak az RMDSZ helyi szervezetében. Katona Péter, a tasnádi szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket. Sajnálatát fejezte ki, hogy betegségi okok miatt nem lehetett jelen Csizek Tibor alapító tag, a szervezetet hosszú ideig irányító egykori elnök.

Beszédek, köszöntők

Az alapító tagok nevében Szilágyi István beszélt. Megismételte a szervezet megalakulásának huszadik évfordulóján tett kijelentését: „Húsz év történelmi léptékben jelentős, az ember életében kevés”. Sokan meghaltak, sokan különböző okok miatt eltávolodtak a szervezettől, sokan külföldön keresik a jobb életet. 1989 karácsonya előtt már kereste a tasnádi magyarság annak a lehetőségét, hogy szervezetbe tömörüljön és úgy próbálja valóra váltani a magyar közösség terveit. Előbb Csizek Tibor lakásán gyűltek össze, majd a moziteremben szerveztek közgyűlést, amelyen közel négyszázan vettek részt. A szervezet első székháza a kultúrotthon egyik termében volt, ahol naponta jelentkeztek azok, akik a szervezet tagjai szerettek volna lenni aktív tagokként, vagy akár mint szimpatizánsok. Legfőbb céljuk a magyar nyelv és kultúra ápolása, a magyar hagyományok éltetése és a magyar nyelvű oktatás helyreállítása volt. Az első csalódás 1990 márciusában érte a tasnádi magyarokat. Mivel Tasnádon nincs '48-as emlékhely, a református templomban szerveztek megemlékezést, de Mircea Bandula, az akkori magyarellenes csoport éllovasa megpróbálta megfélemlíteni a magyarokat. Egy csoport elment Erdődre, ahonnan szintén keserű szájízzel érkeztek haza. Ennek ellenére nem adták fel, a továbbiakban igyekeztek minél több kulturális műsort szervezni, ezekre nagy számban mentek el a magyarok. Ezen a téren sokat segített Kis-Kasza László és Osváth Mária. Kis-Kasza László írt egy szövegkönyvet Kell a jókedv címmel, amit a tagság egy része előadott. Jól haladtak a dolgok mindaddig, amíg az első alkotmányozó parlament megalakulása után addig nem igazán aktív személyek léptek be a szervezetbe és azt elkezdték a politika irányába terelni. Ma már világosan látható, hogy mennyit ártott az RMDSZ-nek az, hogy az érdekvédő szerepét politikai szerepvállalásra cserélte, fogalmazott Szilágyi.

Bendel József azokról a nehézségekről beszélt, amikor a szervezetnek több alkalommal székházat kellett cserélnie. Ez a probléma akkor oldódott meg, amikor Erdei D. István parlamenti képviselő lett és irodát nyitott Tasnádon, ami egyben RMDSZ-székház is. Arra a kérdésre, hogy a tasnádi szervezet miért erősödött meg és miért erős ma is, az a válasz, hogy kezdettől napjainkig mindig volt székháza, ami mindig nyitva áll a tagság előtt. A szervezet annyira tud erős maradni, amilyen a kapcsolat a tagsággal. Egy másik lényeges dolog az, hogy a szervezetnek jó a viszonya a magyar egyházakkal és az iskolákkal, így könnyebb a kapcsolattartás a tagsággal és lehetőség van hagyományőrző és kulturális műsorok készítésére.

Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke hangsúlyozta, hogy sok minden változott az elmúlt huszonöt évben, sok minden nem. Akkor is, ma is az a kérdés: hogyan lehet a magyar nyelvű oktatást megerősíteni? Az, hogy ez a szervezet huszonöt éven át megmaradt, azzal magyarázható, hogy itt vannak a régiek is és itt vannak a fiatalok. Kell az építő kritika, de tenni is kell azért, hogy a hibákat kiküszöböljük. Vannak eredmények és vannak feladatok, összegzett Pataki.

Erdei D. István parlamenti képviselő tasnádi származású, de csak 2000-ben került kapcsolatba a tasnádi RMDSZ-szel, amikor parlamenti képviselő lett. Azóta részben ő finanszírozza a parlamenti iroda és székház önköltségeit, melynek két alkalmazottja van. Nagyon jól együttműködött az első irodavezetőjével, Tóga Istvánnal és nagyon jól együttműködik a jelenlegivel, Kis-Kasza Balázzsal. A tasnádi magyarságnak a jövőben is együtt kell gondolkodni és mielőbb meg kell nevezni a polgármesterjelöltet.

Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke röviden kifejtette: örvend annak, hogy ilyen sokan ünneplik a tasnádi szervezet megalakulásának a huszonötödik évfordulóját, de még jobban örülne annak, ha lenne a megyében még egy ilyen aktív szervezet.

Schmidt Mária a Német Demokrata Fórum nevében köszöntötte a szervezetet. Elmondta: közös úton halad az RMDSZ és az NDF, de nem mindig értenek egyet. Ennek ellenére ki lehet jelenteni, hogy a magyar pártok között vannak ellentétek, az RMDSZ és az NDF között nincsenek. Bízik abban, hogy a két szervezet a jövőben is együtt halad tovább.

A továbbiakban Katona Péter helyi elnök számolt be egyéves tevékenységéről. A helyiek és a meghívottak közös vacsorán vettek részt, amelyen lehetőség adódott kellemes és kellemetlen problémák megtárgyalására.

Elek György