A tavaszi csemeteültetés fortélyai

Juhász Árpád szatmári erdészmérnök beszélt arról, hogyan kell a tavaszi időszakban gyümölcsfát ültetni kiskertben úgy, hogy az a lehető legnagyobb eséllyel meg is foganjon és mielőbb termőre forduljon. A fa gyökérzetére és a talaj minőségére is figyelni kell.

A márciusi rügyfakadásig lehet csemetét ültetni akkor, ha nincs fagypont alatt a hőmérséklet. A fiatal növény életben maradásának és fejlődésének öt feltétele van: tápdús talaj, oxigéndús és laza, levegős föld (úgyhogy ne sáros, vízzel túlzottan átitatott földbe ültessünk), meleg és fény. Ha 25 centiméter átmérője van a csemete gyökerének, vagy az ezt borító földlabdának, akkor ötven centiméter átmérőjű, gaztól, gyökerektől, kavicsoktól, egyéb hulladéktól megtisztított, porhanyósított ültetőgödröt kell a kis fa számára készíteni. Érdemes a pajorra, lóféregre, cserebogár-lárvákra figyelni, ezek sok kárt tehetnek a kiültetett fa gyökérzetében, meg is hiúsíthatják a sikeres foganást. A gödör mélységét az oltószem elhelyezkedése határozza meg, ez tenyérnyivel legyen a visszatömött gödör felszíne fölött. Magas nitrittartalma miatt nem ajánlott friss trágyát tenni az ültetőgödörbe, hacsak ezt nem takarjuk be 10 centiméternyi földréteggel úgy, hogy ne érintkezzen közvetlenül a gyökérrel. Érdemes lenyomni, megnyomkodni a földet ültetés közben és után a kis fa körül, hogy minél jobb legyen a gyökér érintkezése a talajjal, megtaposni azonban nem szabad a földet a teljes visszatömés után sem. Locsolni ugyanúgy meg kell a tavaszi, mint az őszi ültetést, legalább tíz liter víz kerüljön a csemetére és érdemes egy négyzetmétert a tő körül kapálással gyommentesen tartani az első évben azért, hogy a tápanyagokat és a Nap melegét a gyomok ne vegyék el a csemetétől. „A műtrágya nem tesz jót a csemetének az első évben, lombtrágyát is csak a második évtől javasolok, mert ez olyannyira elősegítheti a levélfejlődést, hogy a gyökérzet nem tud ezzel lépést tartani. A csemete kiválasztásánál igyekezni kell közvetlenül a csemetésből fát venni, lehetőleg kerülni kell a piaci kereskedőket. Husángot is érdemes venni, főleg, ha ez magoncból lett, ez legalább hetven centi magas legyen 12 milliméter tőátmérővel, és minél fejlettebb a gyökérzete, annál jobb. Ha már vannak elágazásai a fának, az is megfelelő lehet, ha legalább akkora a gyökere, mint a koronakezdeménye. Egymással szemben lévő ágakból álló koronakezdeményből lesz később a legszebb fakorona, azon kell lenni, hogy a belső, felfelé igyekvő ágakat kivágva, váza alakú korona nevelésére ösztönözzük a fát, lehetőleg olyan magasságban, hogy a gyümölcsét majd a földön állva is el lehessen érni. Kiültetéskor érdemes visszametszeni a hosszabb, vagy elszáradt, elfagyott gyökérszálakat is, az egy méternél magasabb fácskákat egy méteresre visszavágni is ajánlott. A dió, a cseresznye és a meggy nem szereti a metszést, ezek visszavágását kerülni kell. A faültetés egy hosszú távú beruházás, érdemes tehát minden fázisára figyelni, hiszen egy év, vagy egy fél év megy veszendőbe akkor, ha sikertelen volt a faültetés. Öt évesnél idősebb fát nem érdemes átültetni” — fejtette ki a szakember.

Princz Csaba