A tudomány vívmányait és a kritikus gondolkodást népszerűsítették

A Szatmár Megyei Múzeumban tegnap tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Darwin Napot Charles Darwin, az evolúció elméletének tudományos megalkotója emlékére. A rendezvény célja a tudomány vívmányainak és a kritikus gondolkodás népszerűsítése a fiatalok körében.

A rendezvény célja a tudomány vívmányainak és a kritikus gondolkodásnak a népszerűsítése; a román és magyar nyelven elhangzó előadásokra Szatmárnémeti több iskolájából érkeztek diákok. Az alsó tagozatosok számára látványos kísérleti bemutatókat tartottak, a középiskolásoknak Mizsei János, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatója Villamos átverések címmel mutatott be néhány gyakori trükköt. Az előadó összefoglalta, hogy az embereket milyen alapon szokás becsapni olyan trükkökkel, amelyek mögött van vagy nincs villamos jelenség. Vannak, akik ún. fogyasztáscsökkentőket adnak el azt állítva, hogy ha azokat bedugjuk a konnektorba, felére csökken a háztartás fogyasztása. Mások olyan mágneseket árulnak, amelyeket ha rátesznek a benzincsőre, az autó sokkal kevesebbet fogyaszt. Ha ugyanezt ráteszik a gázvezetékre, a kazán is kevesebbet fogyaszt stb. Mizsei összefoglalta, hogy mi az az elektroszmog, beszélt arról, hogy mi az elektromágneses hullám, és az mennyire terjed a rádióhullámoktól a kozmikus sugárzásig, annak milyen hatásai vannak, és hogy kell-e félni a mobiltelefontól és a wifitől. Az előadó elmondta, hogy semmitől sem kell félni, mert a félelem a tudatlanságból fakad. A mobiltelefon nagyon kis energiát sugároz ki, és nincs bizonyítva, hogy vannak káros hatásai. Sokkal több előnnyel jár, például bárki tud orvost hívni, messze megnöveli az emberek életkilátásait. Az, hogy a bűnözés csökken, nem annak a következménye, hogy erkölcsösebbek vagyunk, hanem annak, hogy be vannak kamerázva a közterek, mobiltelefonon lehet segítséget kérni, a telefonon keresztül pedig be lehet azonosítani, hogy mikor hol vagyunk. Lehet, hogy van kockázata az elektromágneses sugárzásnak, de sokkal több az előnye. A mobiltelefonnak a legkárosabb hatása a függőség, ha az kialakul. Ez egy pszichés dolog, aminek a kialakulása intelligencia kérdése — fogalmazott Mizsei.

Dr. Silye Lóránd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének tagja Miért és mióta melegszik a klíma? című előadásában a geológus szemszögéből beszélt a klímaváltozásról. Elmondta, hogy két dolgot tapasztalt: az egyik az, hogy nem igazán tudják az emberek, hogyan működik a földi klímarendszer — mindenki arra gondol, hogy ott van az atmoszféra, abban játszódnak le az időjárási jelenségek —, másrészt sokan összekeverik az időjárást a klímával. Az időjárás nem egyenlő a klímával, mutatott rá az előadó, és kifejtette, hogy az egykori klímaváltozásoknak milyen hatásuk volt, amiből le lehet szűrni, mi lehet a hatása annak, ami most zajlik. A klímaváltozás nem egy rendkívüli dolog a Föld történetében, mindig is volt, a Föld egy nagyon dinamikus bolygó. Ennek a végkicsengése az, hogy van két dolog, ami nem volt mindig a Föld történetében: nem volt közel nyolcmilliárd ember, és eddig nem határozta meg egyetlen faj a Föld történetét — mutatott rá az előadó, aki egyúttal azt is elmondta, hogy fontos lenne ráébreszteni az embereket arra, hogy például kevesebbet utazzanak repülőgéppel, mert minden repülőútnak van egy ökológiai lábnyoma.

Dr. Silye Lóránd szerint a klímahisztéria kifejezés nem hisztéria, hanem egy politikai játék, ami emögött van, az teljesen valós. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testületében történelemtudósok is vizsgálják a klímaváltozást. Őket nem érdekli, hogy a homo politicus valahol a parlamentben vagy bármilyen (akár választási) megfontolásból miket mond, őket az érdekli, hogy mit mondanak az adatok. A Föld történetében nagyon sokszor volt klímaváltozás. A jelenlegiben az a rendkívüli, hogy szinte százszázalékosan kimutatható, hogy az, ami ezt okozza, az emberi tevékenységhez köthető. Nyilván ha meg akarjuk kerülni a válaszokat, mert a gazdasági berendezkedésünk a növekedésre épül, akkor azt mondjuk, hogy klímahisztiről van szó, egy vulkán több gázt bocsát ki, mint az emberek. Már a tizennyolcadik század végén tudták bizonyítani, hogy az ember befolyásolja a klímát — emlékeztetett a geológus.

Az előadások után kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak, délután pedig egy szatmárnémeti szórakozóhelyen a felnőtteknek szóló kocsmakvízzel folytatódott a Darwin-napi program.

Elek György