A válás jöhet, de az osztozkodás nem?

Március 16-án írták ki írásos közvitára a színház két társulatának adminisztratív különválását és a Szatmárnémeti Harag György Színház létrehozását — a 10 nap alatt összesen két írásbeli észrevétel érkezett, magánszemélyektől. Az ellenzők inkább a tévében vitáznak.

A beérkezett írásbeli észrevételeket a törvény értelmében az elkövetkező tíz napban elemzik — akárcsak a helyi tanács szakbizottságainak bizonyos észrevételeit — a határozattervezet kezdeményezői, ezeket figyelembe véve módosítják a tervezetet, s a módosított tervezet majd megvitatásra kerül(het) egy valamikori tanácsülésen.

Bár az eltelt tíz nap alatt bőven lett volna idejük és lehetőségük is megfogalmazni észrevételeiket, ellenérveiket a színház román és magyar társulatának adminisztratív különválását ellenzőknek, ők mégis inkább egy televíziós vitaműsor keretében sorolták el azokat. Az egész különválási procedúrával kapcsolatosan most először szólalt meg Vasile Ţăran, az Északi Színház ügyvezető igazgatója is, azzal „védekezve”: ő csak 2014. június elejétől tölti be ezt a tisztséget, így nemigen volt lehetősége tudomást szerezni arról, hogy már tavaly januárban megszületett a különválás kezdeményezése. „Meg kell mondanom, nem hiszem, hogy anyagilag jobban járna bármelyik társulat is a különválás után. És azt is: maga az elválás nem zavar bennünket, az osztozkodás viszont igen” — fogalmazott.

Az Északi Színház magyar és román tagozatának különálló jogi személlyé, önálló intézménnyé való alakítása, illetve ezzel a szatmári magyar színház megalapításának az ügye már jó ideje felvetődött — főképp mert a két társulat eltérő művészi koncepcióit, szakmai filozófiáit és műsorpolitikáját egy közös menedzsment igyekszik összefogni és koordinálni, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyul a két tagozat eltérő struktúrája, hagyományai, közönsége és műsorpolitikája tükrében. „Egyszerűen fizikai képtelenség, hogy egy menedzser átlássa és összehangolja mindkét társulat hosszú távú kulturális stratégiáját és prioritásait — úgy, hogy az mindkét társulat számára megfelelő legyen. Voltak, akik a tervben etnikai, nemzetiségi okokat véltek felfedezni. Erről szó sincs, egy sor szakmai indok van arra, hogy miért lenne jobb különálló jogi személyként működnie a két társulatnak, Európai trend, hogy a kulturális intézmények között is a kisebb egységek hatékonyabban működnek, jobban fejlődnek. Ezért lenne cél az önálló magyar és román bábszínház létrehozása is” — magyarázta pár nappal ezelőtt Stier Péter, az Északi Színház adminisztratív igazgatója, aki a tervek szerint a Harag György Színház ideiglenes vezérigazgatója lenne, s aki március 18-án még úgy nyilatkozott lapunknak: „2015 márciusában valamivel rózsásabb a helyzet, mint 2014 elején volt, amikor a különválás határozattervezete meglepte a román kollégákat és kicsit megijedtek, most azonban megértették a szakmai okokat, a magyar társulat igényét, és ők is egyre jobban értik-érzik: sokkal jobban járna a két külön színház.” A román társulat egyes tagjainak és vezetőinek pozitív hozzáállásával kapcsolatban talán túl optimista volt …