A védett területekről informálták a lakosságot
Véget ért az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti idei informáló karavánja a Túr Menti Védett Területek településein. A találkozók fő célja a helyi közösségek tájékoztatása volt a védett területekről. Adókedvezményre jogosultak mindazok a tulajdonosok, akik a védett területeken rendelkeznek földdel, amennyiben a szabályoknak megfelelően tartják karban a területet.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület informáló karavánja ez év augusztusában indult útjára, és októberben fejezte be küldetését. A találkozók fő célja a helyi közösségek informálása volt a Túr Menti Védett Területekkel kapcsolatosan. Az összejövetelek helyszínéül a polgármesteri hivatalok, a települések kultúrotthonai vagy iskolái szolgáltak. A résztvevők, polgármesterek, tanácsosok, helyi gazdálkodók számára bemutatásra kerültek a védett területekkel kapcsolatos általános és helyspecifikus információk, mint a védett területek létrehozásának menete, a területek határainak kijelölése és a természetvédelmi törvénykezés. A találkozók második felében az érdeklődők feltehették a számukra fontos kérdéseket. A kérdések széles témakört érintettek. Szó került a különböző területek karbantartásáról, azok természetvédelmi szempontú kezeléséről, a tevékenységek engedélyeztetéséről, arról, hogy mit szabad és mit nem a védett területen belül, a védett növényekről és állatokról, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti adminisztrátori szerepéről.
Kompenzáció és adókedvezmény
A földtulajdonosokat legjobban foglalkoztató kérdés a földjük után járó kompenzáció és adókedvezmény volt. Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti ügyvezető igazgatója és egyben egyike a Túr Menti Védett Területek gondnokainak, minden esetben elmondta: „Az adókedvezményre minden földtulajdonosnak joga és lehetősége adódik. Mindösszesen a tulajdonos egy kérvényt kell leadjon az EKE – Szatmárnémeti irodájában és a tulajdonjogot igazoló okirat másolatát. A gondnokok megvizsgálják a kérést, ellenőrizve, hogy a tulajdonos a szabályoknak megfelelően gondozza, tartja karban az adott területet vagy sem. Ha mindent rendben találnak, akkor a kérelmező igazolást kap, amelyet el kell juttatnia az adott település polgármesteri hivatalába.” A kompenzációkkal kapcsolatosan más a helyzet, amint azt Márk-Nagy Jánostól megtudhattuk: „A hatályos törvények értelmében a tulajdonosoknak lehetőségük van a veszteségük kompenzálására, amely abból adódik, hogy a földtulajdonaikat nem, vagy csak bizonyos megszorításokkal használhatják. A kompenzációs pénzek 80%-át európai uniós források teszik ki, és 20%-át az állam biztosítja. A valóságban viszont az Európai Unió nem folyósítja ezeket a pénzeket, ameddig a romániai kormány nem dolgozza ki a módszertani keretet, amelynek alapján kiszámolják a veszteségek kompenzálásához szükséges összeget. Ameddig ez a módszertan nem kerül kidolgozásra és elfogadásra, addig az EU nem engedélyezi a kompenzációk kifizetését.” A karaván összesen 12 településen járt. Ezek a következők voltak: Egri (Agriş), Kökényesd (Porumbeşti), Túrterebes (Turulung), Szárazberek (Bercu), Adorján (Adrian), Józsefháza (Iojib), Halmi (Halmeu), Kőszegremete (Remetea Oaşului), Turc (Turţ), Mikola (Micula), Kányaháza (Călineşti Oaş) és Kisgérce (Gherţa Mică). A 2011-es után ez volt a második karaván, és a szervezők 2013-ra is terveznek egy hasonlót. E karavánoknak köszönhetően 4750 személyhez jutott el hasznos információ a védett területtel kapcsolatosan. A kiértékelésen a karaván szervezői hasznosnak találták az információ ilyen módon való átadását, és remélik, hogy ezzel a módszerrel még több embert meg tudnak szólítani.
