A vezető halálokok közt a tüdőgyulladás

Hasznos információkat osztott meg a tüdőgyulladásról az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS). Kedden volt ugyanis a tüdőgyulladás világnapja, melyet tíz éve hirdetett meg először a WHO.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-ben hirdette meg a tüdőgyulladás világnapját, amelyet azóta minden évben november 12-én tartanak meg. A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok a fejlett országokban, ahol az összes fertőző betegség közül ebben a kórképben halnak meg a legtöbben. Habár a pneumónia főleg a gyermekeket és az idős embereket érintő betegség, de egészséges felnőtt embereket is utolérő kórkép. A harmadik világban a vezető halálok.

A WHO adatai szerint a 7. leggyakoribb halálok a világon a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladásos betegek mintegy 20 százaléka szorul kórházi kezelésre; míg az otthon kezelhető pneumoniás betegek halálozási aránya 1 százalék alatt marad, addig a kórházi ellátásra szoruló tüdőgyulladásos betegek halálozási aránya 13,7 százalék, az időseké 17,6 százalék, míg az intenzív osztályos kezelést igénylő betegeké 36,5 százalék.

„A tüdőgyulladás egy nehezen kezelhető, súlyos, életveszélyes betegség, amely világszerte a legtöbb halálesetet okozza az 5 év alatti gyermekek körében, de az idősebb korosztály is fokozott fertőzésveszélynek van kitéve. Mindez annak ellenére, hogy a tüdőgyulladás könnyen megelőzhető” — írja az Országos Egészségbiztosító Pénztár.

A tüdőgyulladást a leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de más paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegen test is kiválthatja. A tüdőgyulladások mindössze 20–30 százalékát okozzák baktériumok, viszont ezen megbetegedések esetén a halálozási arány a többi kórokozó által kiváltott megbetegedéshez képest akár 2–3-szoros is lehet.

A tüdőgyulladást nem minden esetben könnyű idejében felismerni, hiszen gyakran hasonlít megfázásra vagy influenzára, amely szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal kezdődik. Az alábbi tünetek észlelése esetén gyanakodhat a tüdőgyulladás fennállására: száraz vagy váladékos köhögés, köpetürítés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, végtagfájdalom, magas láz, szédülés, borzongás, fejfájás, étvágytalanság. A tünetek elég jelentős eltérést mutatnak az alapján, hogy típusos vagy atípusos baktérium, esetleg vírus áll a probléma hátterében.

A pontos diagnózis felállításához és a helyes terápia kiválasztásához mielőbb érdemes tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulni. A tünetek sokszor egyéb felső légúti megbetegedésekre is utalhatnak, így nagyon fontos elkülöníteni az orvosi kivizsgálás során a hasonló tünetekkel járó kórképektől a tüdőgyulladást. A kezelés elsősorban attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek, illetve milyen kórokozó okozta a tüdőgyulladást. Szóba jöhetnek antibiotikumok a bakteriális fertőzések esetén, illetve antivirális szerek, ha vírus sejthető a probléma hátterében. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, a kezdeti ágynyugalom, és szükséges lehet a tünetek kezelése is — például köptetővel.

A tüdőgyulladásos beteg kezelése, teljes gyógyulása több hétig tartó folyamat, de a panaszok megszűnését követően még több hetet vehet igénybe, míg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak.

Előzzük meg!

A tüdőgyulladás a leggyakrabban azért alakul ki, mert az immunrendszer valami miatt gyengébb. Az egészségünk megőrzésével vagy akár védőoltással sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a betegség kialakulását. Mivel a tüdőgyulladás influenza szövődménye is lehet, az évente beadható influenza elleni oltás az influenzavírus okozta tüdőgyulladás megelőzésének jó lehetősége.

A szakemberek szerint 55 éves kor felett legalább egyszer érdemes immunizálni Pneumococcus (Streptococcus pneumoniae) baktérium elleni oltással, illetve ötévente, ha bármilyen rizikófaktora van — gyenge immunrendszer, cukorbetegség, daganatos betegségek. Ezek a baktériumok okozzák az agyhártyagyulladást és a középfülgyulladást is, így az oltóanyag egyben ezekkel a betegségekkel szemben is védelmet nyújt. A Pneumococcus elleni oltás egyébként a kötelező oltási rend része lett 2017-ben a gyerekeknél.

Sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért, ha gyakran és alaposan kezet mosunk, hiszen ez csökkenti a fertőzések kockázatát, valamint ha nem dohányzunk, elég folyadékot fogyasztunk, egészségesen táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, és az elegendő pihenésre is odafigyelünk.

Bumbuluţ Krisztina