Ádámkosztüm

Talán csak a szerelmesek és nudisták használják ezt az olcsó viseletet, hiszen már az édenkert lakói sem jártak ádámkosztümben, mert altestük sajátos képződményeit fügefalevelekkel fedték. Még így is jó bőr, nézegette Ádám Évát. Takargatott bőrünk a test legnagyobb és fontos szerve, 12–15 kg és 1,2–1,9 m2 is lehet, de sokan mégsem férnek a bőrükbe. Kilenc nagyobb rés van rajta, az ezekkel adódó gondok 6–7-féle szakorvosnak adnak kenyeret. Egyeseknél a bőrnek egy lógó részét eltávolítják művileg vallási vagy egészségi okokból, de a hiányos bőrkötésben is nagyon jól lehet élni. A bőr kapcsán rossz emlékek is vannak, a sötét középkor szörnyű büntetése volt az elevenen való megnyúzás, a haláltáborokban pedig dísztárgyakat készítettek a tetováltak bőréből, leöldösve őket. Megtörtént, hogy a török szultán annyi aranyat adott egy magyar árulónak, amennyi ténylegesen a bőrébe fért. A bőr egy rugalmas burok, hogy a mozgást ne akadályozza, a sclerodermiában megkeményedő bőr ezért egy borzalom. A bőr védi a szervezetet a fizikai és vegyi sérülésektől, a kiszáradástól, a kórokozóktól, a sugárzásoktól, hőszigetelő és hőszabályzó szerepe is van, salakanyagokat ürít és még lélegzik is, hiszen a vér negyede a bőrben kering. Ugyanakkor érzékszerv is, 50 milliónyi és hatféle érzékelője ingereket továbbít az agy felé, a kisbabáknak pl. a bőr a legfontosabb kapcsolat a mamával. Szóval nem lehet csak egyszerű „ruhának” vagy csomagolóanyagnak tartani. Egy cm2 bőrben 150 000 sejt, kb. 5000 idegvégződés, 100–500 verejtékmirigy, 15 faggyúmirigy, öt szőrszál, négy méter idegpálya és egy méter véredény van, szinte hihetetlen. Bonctanilag a bőr hármas rétegződésű. A külső réteg a hám vagy epidermisz, melynek felső rétege állandóan elszarusodik és lemorzsolódik, ezért a hám 3–4 hetente megújul. Világszerte kb. egymilliárd tonna elhalt hámsejt keveredik a porral a levegőben, nagyot szippantva, ki tudja ki mindenkivel jöhetünk így össze? A hám aljában termelik a melanociták a melanin nevű bőrfestéket, ami a test fő fegyvere a káros UV-sugárzások ellen, a különböző emberfélék eltérő bőrszínét a genetikailag megszabott melaninmennyiség határozza meg. Az Afrikából származó emberiség fekete bőrű volt (Ádám és Éva is), és csak később, az északra vándoroltaknál alakult ki a világos bőrhöz szükséges genetikai változás. A melanin teljes hiányát szenvedőt albínónak nevezik, az ilyen ember védtelen a fénnyel és a sugárzásokkal szemben. A melanineloszlás zavarai a májfoltok, az anyajegyek és a szőkék, vörösek szeplői is. A bőr középső, legvastagabb rétege az irha vagy cutis, szedi az irháját, szokták mondani. Felső sejtjei, a papillák adják a bőr rajzolatát, így az ujjlenyomatot is az alvilág legnagyobb bánatára. Az irha nagy mennyiségű rugalmas rostot tartalmaz (kollagént, elasztint), ezek biztosítják a bőr rugalmasságát és tartását, de idővel a rostok rugalmassága csökken, a bőr öregedik, és petyhüdt kinézet, csüngő bőr, ráncok meg szarkalábak a következmények. A bőrt a közvetlen napfény (80%-ban) és a szervezet szabad gyökei öregítik elsősorban. Ebben a bőrrétegben találhatóak az érző idegvégek, a szőrtüszők, a faggyú- és izzadságmirigyek is, előbbiek zsírozzák a bőrt és vízhatlanná teszik (bőrig ázik, de tovább nem!), az utóbbiak savas váladéka pedig (PH 5–5,5) öli a kórokozókat. A faggyúmirigy gyulladása az akne (pattanás, mitesszer). A hidegtől a szőrtüszők apró izmai összehúzódnak és libabőrösek leszünk, a félelemtől pedig a hajhagymáké, és égnek áll a hajunk. Az irhában megcsomósodó zsiradék okozza a narancsbőrt, tulajdonképpen nem betegség, de a reklámok hatására ádáz harc folyik ellene. A legbelső bőrréteg a bőralja vagy subcutis, ez főként zsír-sejtekből és zsírból áll, a kövéreknél ez tetemes, a disznónál ez a szalonna. Főleg védő és hőszigetelő szerepe van. A bőr színét befolyásolhatja még a sok karotin (narancssárgára), szén-monoxid (pirosra), hemoglobin (vörösre), bilirubin (sárgára) vagy az oxigénhiány (kékre), de ezek már nem a bőr dolgai.

Manapság sokat megélt bőrünket válogatott sérelmek érik, és emiatt meredeken nő a bőrrákok száma. A legártalmasabb a sérült ózonpajzs okozta sokszoros UV-sugárzás a naptejek ellenére, hihetetlen, hogy van, aki erre még szoláriumozással rátetéz. Árt a bőrnek a túl gyakori vagy ritka tisztálkodás is. A tetoválásokkal válogatott mérgeket, színezőket juttatnak a bőrbe. A sok szénhidrát, a mozgáshiány, az oxigénhiány, a sok por és gáz idő előtt elöregítik a bőrt. A legtöbb műszál ártalmas ingerületeket kelt a bőrben, akár bajokat is gerjesztve. Ugyanez történik a környezetben levő vegyszerek hatására is. A testápoló és szépítőszerek is rengeteg káros anyagot hordoznak, az alumínium, a dioxin, a fluorid pl. rákot okozhatnak, de a luxuscikként és csodaszerként árult nanovegyületekkel sem különb a helyzet, a nanoezüst pl. máj-, tüdő- és ivarmirigy-károsító, meddőséget is okozva. Az EU-ban már tiltottak be ilyen káros összetevőket, és még 300-félét ismernek, melyeket 2018-ban szándékoznak feketelistázni. 2018-ban! Még a semlegesnek tudott szépítőszerek is ártani tudnak, nézzük csak meg egy középkorú színésznőnek a sok sminkeléstől elaggott arcbőrét. A szépítőszerek gyártói és forgalmazói, kiknek a bőre alatt is pénz van, bőrünk megmentőiként tetszelegve hét bőrt is képesek lehúzni a vásárlókról válogatott hazugságokkal, de ne higgyünk nekik, mert csakis a pénzről van szó! És akinek ennyi nem elég, az még teleaggatja a testét bőrbe szúrt karikákkal, szívecskékkel, csengettyűkkel, monogramokkal még a legelképesztőbb zugocskákban is. Az emberiség sajnos rossz bőrben van manapság, ezt bizony már a saját bőrünkön is érezzük, mentsük hát irhánkat, amíg lehet, hiszen ki kell még tartson egy ideig. Ha már ádámkosztümöt cserélni nem lehet.

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós